Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 52. §. 167 viszonyát és az ügylet természetét tekintve, illetékes-e a kikötött bíróság a jelen per elbírálására, csak a kikötött bíróság előtt indítandó perben nyerhet megoldást. (Budapesti ítélőtábla 1889 január 14-én 27. sz. a.) 591. Ha felperes a kikötött áru- és tőzsde-biróságot már igénybe vette, azonban ugyanott keresetével időelőttiség indokából elutasittatott, felperes nincs jogosítva ugyanazon követelésének érvényesítése végett a kikötött, bíróság mellőzésével, alperes személyes bíróságát önálló keresettel igénybe, venni. Budapesti Ítélőtábla: Felperes keresetében beismerte, hogy az alperessel kötött írásbeli szerződésben az ebből származható peres kérdések elbírálására nézve magát alperessel egj-aránt a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának vetette alá, azt pedig, hogy ezt az önkéntes alávetést magára nézve kötelezőnek is ismerte, azzal tanúsította, hogy a jelen kereseti követelésének érvényesítésére irányzott keresetét ahhoz a bírósághoz, az alperes által kifogásaihoz 3. sz. alatt csatolt határozatából kitetszőleg, e per indítását előzőleg nemcsak benyújtotta, de el is intéztette. Felperes tehát az ekként kikötött és igénybe is vett bíróság mellőzésével, ugyanazon követelésének érvényesítése végett, melyre nézve keresetével időelőttiség indokával utasíttatott el, alperes személyes bíróságát már csak annál a körülménynél fogva sem volt jogosítva önálló keresettel igénybevenni, mert az említett bíróság felperes keresetjoga felett — bár a per érdemének érintése nélkül, — de jogérvényesen határozott és minthogy e kérdés jelen perben is vita tárgyát képezheti, ennek a pernek bírósága a felett, mint már itélt dolog felett, jogérvényesen ugy sem határozhatna. (Budapesti ítélőtábla 1889 augusztus 24-én 34. sz. a.) 592. Az a szerződéses kikötés, melynél fogva peres felek a szerződésből származó peres kérdésekre nézve magukat a budapesti tőzsdebiróságnak alávetették, a feleknek nemcsak jogot ad arra, hogy keresetüket a kikötött kivételes bíróság előtt érvényesíthessék, hanem, mint a szerződés lényeges feltétele, egyúttal kölcsönös kötelezettséget is állapit meg, melytől egyoldalulag egyik fél sem állhat el. (Budapesti ítélőtábla 1891 márczius 24-én 1849. sz. a.) 593. A perrendtartás 52. §.6; pontjában foglalt rendelkezés csak hazai bíróságokra értendő; minthogy pedig a kereset alapjául szolgáló a) alatti kötéssel a felek a köztük felmerülhető perek elintézésére a trieszti tőzsdebíróságot, nem valamely hazai bíróságot kötötték ki, a magyar honos alperes, az érintett kötés alapján, ellene hazai bíróság előtt indított e perben a bírói illetőség kérdésében az A) alattiban foglalt megállapodásra sikerrel nem hivatkozhatik, hanem az illetőség kérdése a perjog szabályai értelmében elbírálandó. (Kolozsvári ítélőtábla 1897 április 8-án 840. sz. a.) 594. Nincs törvényes intézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, hogy az általa külföldön kötött ügyletekből felmerülő perre