Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

166 A polgári törvénykezési rendtartás. 52. §. meghozataláig, azontúl pedig csak abban az esetben élhet, ha a perrendtartás 8. és 53. §§-aiban meghatározott és a rendes birói illetőségtől való eltérhetést kizáró esetek valamelyike fennforog, ellenben a perfelvételre határidőt kitűző s arra a felek megidézését tartalmazó végzés meghozatala után, ha a 8. és 53. §§-okban meghatározott esetek fenn nem forognak, a kereset többé hivatalból vissza nem utasítható; mert a 8. és 53. §-ok eseteit kivéve, az 51. §. 2. bekezdése értelmében ^a nem illetékes biróság is illetékessé válik, ha az ellen az ellenfél törvényei határidőben kifogást nem tesz ; ezekhez képest, minthogy a felperesek részéről ingatlanság birtoka s elvont hasznok megtéritése iránt inditott kereset nem tartozik azok közé, a melyekre nézve az 1868 : LIV. t.-cz. 8. és 53. §-ai szerint a birói illetékességtől eltérésnek helye nem volna ; minthogy továbbá a törvényszék a kereset tárgyalását elrendelte, az alperes pedig a birói illetőség ellen emelt kifogását visszavontass a per már a periratok beadásával le is tárgyaltatott és ekként a kereset hivatalból visszautasithatásának feltételei fenn nem forognak : az elsőbiróság végzését megváltoztatni, a törvényszék illetékességét megállapítani s a törvényszéket további szabályszerű eljárásra ntasitani kellett. (Kassai Ítélőtábla 1900 július 25-én 4961. sz. a.) 52. §. A rendes birói illetőségtől eltérésnek van helye : sj ha a felek magukat valamely eleve kijelölt, vagy meghatározás nélkül a felperes szabad tetszése szerint választandó bármely rendes polgári bíróságnak szerződésileg alávetették ; b) ha a felek valamely perkérdés eldöntését választott bíróságra ruházzák. 587. A perrendtartás 52. §. szerint csak a rendes polgári bíróságok közt van — az 53—55. §-ban kijelölt megszorítással — szabad választás engedve, a váltótörvényszék pedig, mint kivételes, különügyi biróság, a perrendtartás 17. §-ának második kikezdése szerint, nem olyannak tekintethetik és a társulati szabályokban sem köthető ki bíróságul. (Semmitőszék 1870 decz. 15-én 13011. sz. a.) 588. A peres eljárásnak az egyenes adós illetve örökhagyó által történt kikötése nemcsak az örökösökre hat ki kötelezőleg, hanem mindazokra is, kik a jelzálogul lekötött ingatlanokat, az azokra bekebelezett terhekkel együtt, utóbb magukra ruháztatták át, mint a melyekről a telekkönyvi bejegyzésekből, illetőleg az ezek alapjául szolgáló okiratokból kellő tudomást szerezhettek. (Curiai döntvények u. f. XVI., 149.) 589. A feleknek a perrendtartás 52. §. a) pontjában engedélyezett szabad biróválasztási joga csak a hazai bíróságokra vonatkozik. (Semmitőszék 4192/1872. sz. a.) 590 Felek magukat a budapesti tőzsde választott bíróságának alávetették. Ezek szerint felperes az A. alatti szerződésből származtatott igényeit a perrendtartás 52. §-a értelmében első sorban csak a kikötött biróság előtt érvényesítheti, mert az a kérdés, hogy a peres felek személyes