Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

148 A polgári törvénykezési rendtartás. 36—37. §. séget igénybe vehette, semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a birói illetőséget igénybe vehesse az adósság átvállalása folytán eredeti adósa helyébe lépett alperessel szemben is. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1900 deczember 31-én E. 370. sz. a.) 36 §. (Ezt a §-t nagyobb részben hatályon kivül helyezte az 1894: XXX!. t.-cz. és fennmaradt belőle a következő rendelkezés:) Házassági perek a 22. §-ban megnevezett azon törvényszék illetőségéhez tartoznak, a melynek területén a házasfeleknek állandó és utolsó eg3'iittlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik : a távollevő fél — a mennyibon tartózkodási helye ismeretlen — azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik. 509. A válóper ott teendő folyamatba, a hol a felek utolsó állandó lakása volt, nem pedig ott, a hol utoljára ideiglenesen tartózkodtak. (Curia 1891 október 13-án 5160. sz. a.) 510. Semmiségi ok, ha házassági válóperben oly törvényszék jár el, melynek területén a peres feleknek utolsó állandó együttlakásuk nem volt. (Curia 1892 április 11-én 2567. sz. a.) 511. Az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a értelmében a házassági válóperekben a birói illetőséget a házasfeleknek utolsó és állandó együttlakása szabályozza és az a körülmény, hogy az állandó együttélés megszüntetése után a felek rövid ideig más helyen is együtt tartózkodtak, a rendes lakhely biróságának illetőségén nem változtat. (Curia 1899 szeptember 20-án 4002. sz. a.) 512. Ha a felek még a házasság napján különváltak, tehát együtt soha sem laktak Magyarországban, az 1868 : LIV. t.-cz. 36. §-a alapján az alperes személyes bírósága illetékes eljárni. (Curia 1903 február 3-án 692. sz. a.) 37. §. Az örökösödési perekben, arra való tekintet nélkül: vájjon szerződésből származott-e a kereset vagy törvény avagy végrendelet jogczimén nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesitésére vagy megszüntetésére van-e az irányozva, azon törvényszék, és ha az. örökség tárgyát ingatlanok is képezik : azon birtokbiróság itél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el: az örökösödési perek azon belföldi biróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott: azon biróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Az egyes birák hatásköre, az előleges intézkedések és biztosítás tekintetében, az örökösödési eljárásban van meghatározva. Ez a §. azzal, hogy az 1893 : XVIII. t.-cz. I. §. értelmében örökösödési perek ben 400 K erejéig a kir. járásbíróság is bir hatáskörrel s hogy az 1894 : XVI. t.-cz. 7. és 8. §-ában a hagyatéki bírósági hatáskör és illetékesség tüzetesebben van megállapítva és ezek az intézkedések az örökösödési perekben való illetékességre is kiterjednek, módosítást illetve kiegészítést nyert ; miért is itt közöltetnek az 1894: XVI. t.-cz. 7. és 8. §-ai. 7. §. Az örökösödési eljárásra az a kir. járásbíróság illetékes, melynek területén A% örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. Ha az örökhagyó felváltva több kir. járásbiróság területén lakott: ezek körül AZ örökösödési eljárásra az illetékes, a melynek területén az örökhagyó meghalt.