Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 34. §. 13T höz 8*-/. alatt mellékelt s a budapesti fővárosi árvaszék által 15883/1891. szám alatt hozott jogerős hagyatékátadási végzés szerint 52,750 forint 80' i3 krajczárt tevő értékpapírok és készpénzből álló, jelenleg birói kézbe letéteményezett, vagyona van; továbbá, mert a fentidézett 34. §-ban jelző nélkül használt »birtok« szót nem lehet arra magyarázni, hogy az csak ingatlant jelent, már csak azért sem, mivel a magyarázat kizárná a birói illetőséget esetleg százezerekre menő oly vagyon birtokosára, mely belföldön van elhelyezve, de nem képez ingatlant és ellenkezőleg megállapítaná az illetőséget, egy magában véve jelentéktelen és csekély értékű ingatlan idegen tulajdonosára nézve. E §. értelmezésénél alperesek érvelését annál kevésbbé lehetett birói tekintetbe venni, mivel az idézett 34. §-t közvetlen megelőző 33. §. 2-ik bekezdésében, a hol a társulatokra nézve az ingatlan vagyon szabályozza a birói illetőséget, illetőleg kifejezetten ezen szavak: »ingatlan vagyon« használtatnak, a miből önként következik, hogy a következő §-ban is, bár az illetőség megállapítására nézve csupán csak az ingatlan vagyon állapíttatott meg, az »ingatlan vagyon« szavak és nem jelző nélkül, a »birtok« szó használtatott volna. (Budapesti kir. ítélőtábla 1892 február 15-én 1032. sz. a.) J) 464. Ha a külföldön kötött szerződés nem Magyarországon volt teljesítendő s a szerződésben per esetére külföldi bíróság illetékessége van kikötve, alperes pedig csak ideiglenesen tartózkodott Magyarország területén, a szerződés alapján ebben az országban nem perelhető. A Tcir. Ítélőtábla: A peres felek nem magyar honosok, közöttük a kereset alapjául szolgáló szerződés nem Magyarországon köttetett ; az nem Budapesten, nem is Magyarországon volt teljesítendő; és hozzá a szerződés 8. pontjában minden, ebből a szerződésből kifolyó perre nézve az osztrák bíróság illetősége van kikötve. Ilyen körülmények között az alperesek irányában jelen keresetre nézve nem volt megállapítható az eljáró törvényszék illetékessége az 1868 : LIV. törvényczikknek sem 30., sem 34. §. alapján ; mert az alperesek Budapesten, az illetőségi kifogásokban előadottak szerint, csak 1892. január 29-től ugyanaz évi február 29-ig. vagyis a * . alatti szerződés egy havi időtartama alatt, tehát csak ideiglenesen tartózkodván, Budapest rendes lakhelyükül s állandó szállásukul nem tekinthető, hogy pedig állandóan itt laknának, a felperes nem bizonyította és mert az alperesek éppen azért, mivel az a " . alatti szerződésből kifolyó minden perre nézve az osztrák bíróságok illetőségét kötötték ki. eme szerződés alapján, ebben az országban éppen nem perelhetők. De nem volt megállapítható a törvényszék illetékessége az 53. §. d) pontja alapján sem ; mert az előadottak szerint a budapesti törvényszék a kiskorú alperesek rendes illetékes bíróságának nem tekinthető. Ezeknél fogva az eljáró bíróságot jelen perre illetéktelennek kimondani s felperest a perköltségben marasztalni kellett. (Budapesti Ítélőtábla 1892 május 16-án 5290. sz. a.) 465. Nem magyar honos olyan szerződés alapján, mely külföldön kelt s melyben a kötelezettség teljesítésének helye megállapítva nincsen, az ország') Ez!.jn az állásponton áll az uj perrendtartás 1. 27. §-» is.