Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 33. §. 133 bÍróságok közt szabályozza az illetőséget; minthogy pedig a felperes néhai férjének megsérülése nem az ország területén történt, tehát alperes az idézett törvényre a birói illetőség kérdésében eredménynyel nem hivatkozhatik ; de minthogy felperes magyar alattvaló, alperes társulat igazgatóságának pedig székhelye Magyarországon, illetőleg az eljárt kir. törvényszék területkörén is létezik s ekként emiitett társulat, a kereseti kártérités tekintetében, Magyarországon is perelhető, annálfogva a peres felek közt felmerült peres kérdés elbirálása nem engedhető át más ország biróságának és e végből felperes más országban leendő perinditásra nem utasítható, illetőleg ezen peres ügy elbirálására a magyar biróság, és pedig a társulat székhelyére való tekintettel, az 1868 : LIV. t.-cz. 33. §-a alapján eljáró budapesti törvényszék illetősége megállapítandó volt. (Budapesti ítélőtábla 1886 május 31-én 23036. sz. a.) 455. Abban az esetben, ha valamely gyári ezégnek több telepe van, felperes, a perrendtartás 49. §-a értelmében, a telepek szerint egyaránt illetékes bíróságok közt szabadon választhat. Indokolás: A perrendtartás 33. §-ának általános szabálya szerint gyári czégek azon hely birói illetékessége alá tartoznak, melyen a telepük van. Minthogy alperes gyári ezégnek Budapesten és pedig az eljáró biróság kerületében telepe van, mely mint fióktelep s illetőleg fiókezég Budapesten be is van jegyezve, minthogy.továbbá a felhívott §. egész általánosságban emliti a telepet, ez alatt tehát egyaránt értendő ugy a fő- mint a fióktelep, minthogy abban az esetben, ha valamely gyári ezégnek több telepe van, felperes a perrendtartás 49. §-a értelmében, a telepek szerint egyaránt illetékes bíróságok közt szabadon választhat, minthogy végre az, hogy a fióktelep, a főteleptől függetlenül, önállóan folytatja-e működését vagy sem és az, hogy a kereseti követelés alapját képező ügylet a főtelep üzletkörében köttetett-e vagy sem, a birói illetékesség kérdésének elbírálására befolyással nincs, ezeknél fogva, az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, az eljáró biróság helyi illetékességét jelen per elbirálására megállapítani s ugyanazt a per érdemi tárgyalására utasítani kellett. (Budapesti ítélőtábla 1892 augusztus 17-én 2906. sz. a.) 456. Az olyan társaságtól, a mely szabályos szervezet mellett, megengedett czélra szolgáló vagyonnal bir és külön képviselet alatt áll, a jogképesség meg nem tagadható. A m. kir. Curia: A kir. törvényszék, mint felebbezési biróság, neheztelt végzésének megváltoztatásával alperesnek ügyfélképessége megállapítandó volt, mert a jelen per alapjául szolgáló társaság az összesség akaratának nyilvánítását és ennek az egyes társtagokat kötelező erejét szabályozó szervezettel bir. megengedett czélra szolgáló külön vagyon felett rendelkezik és a felperes eladó közbenjötte mellett megállapított külön képviselet alatt áll, ily magánjogi társaságtól pedig az ügyfélképesség annyival kevésbbé tagadható meg, mivel sem törvényeink, sem a törvényes gyakorlat az ily természetű társaságok jogképességét az állam elismerésétől vagy a szervezeti rendelkezések állami jóváhagyásától függővé nem teszik. (Curia 1896 január 16-án T. H. 23/1895 sz. a, F. I. k. 86. 1.)