Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

134 A polgári törvénykezési rendtartás. 33. §. 457, A K. T. 211. §. 6. pontjának rendelkezése értelmében a külföldi részvénytársaság belföldön kötött ügyleteire nézve a belföldi bíróság helyett külföldit külön kikötni nincs jogosítva ; de az idézett §. 6. pont rendelkezéséből nem folyik, hogy a belföldi bíróságok hatásköre az üzlet körét belföldre is kiterjesztő külföldi részvénytársaságnak csakis az itteni képviselőség által belföldön kötött ügyleteiből felmerülő peres ügyekre terjedhetne csupán ki. Budapesti kir. ítélőtábla: A kereskedelmi törvény 211. §. 6. pontja azon rendelkezésének, mely szerint a külföldi részvénytársaság, ha üzletét a belföldre kiterjeszteni kivánja, czégének bejegyeztetése alkalmával igazolni tartozik, hogy a belföldi képviselőség által kötött ügyletekből eredő minden peres kérdésre nézve magát az itteni törvényeknek és a belföldi biróságoknak aláveti, helyesen csak az az értelme, hogy a külföldi részvénytársaság belföldön kötött ügyleteire nézve a belföldi bíróság helyett külföldit külön kikötni nincs jogosítva ; de a kereskedelmi törvénynek szóban forgó rendelkezéséből nem folyik, hogy a belföldi bíróságok hatásköre az üzlet körét belföldre is kiterjesztő külföldi részvénytársaságnak csakis az itteni képviselőség által belföldön kötött ügyleteiből felmerülő peres ügyekre terjedhetne csupán ki. A tekintetben, hogy a külföldi részvénytársaság által külföldön kötött ügyletből származtatott követelés megitélése iránt folyamatba tett perben hazai biróság eljárhat-e vagy sem, a birói hatáskört és illetőséget szabályozó perjogi általános szabályok az irányadók ; ezek szerint pedig alaptalan alperesnek a birói illetőség ellen emelt kifogása : mert az 1868 : LIV. t.-cz. 33. §. rendelkezése szerint társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország területén levő azon helynek birósága alá tartoznak, hol a képviselőség vagy ennek nem létében a főügynökség székel s igy alperes, ki nem vonta kétségbe, hogy belföldi képviselőségének székhelye az elsőfokban eljárt törvényszék területén létezik, a magyar honos felperes által az eljárt törvényszék előtt helyesen idéztetett perbe, mivel az a körülmény, hogy a kereseti követelés alapját képező ügylet az alperes társaság melyik telepének üzletkörében köttetett meg, a birói illetékesség kérdésének elbirálására befolyással nincs ; és mert nem jöhet az alperesi illetőségi kifogás elbírálásánál figyelembe az alperes által felhozott az a körülmény sem, hogy a 2"/, alatt másolatban csatolt biztosítási szerződés és illetve az arra vezetett általános biztosítási feltételek 17. §-ban kiköttetett, miszerint a bitositást vevője és a biztosító-társaság között felmerülő peres kérdések elbírálására a kötvény kiállítási helyének (Serajevó) birósága leend illetékes : mivel felperes, a kereset tartalma szerint, nem a B. és V. czég, mint a biztosítás vevőjének jogutóda, hanem mint biztosított és kedvezményezett az őt állítólag megillető saját jogán lép fel s igy az általános biztosítási feltételeknek a biróság választásának vonatkozó fennebb idézett rendelkezése irányában nyilván ki nem terjed. Ezek alapján tehát az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, alperest a birói illetőség ellen emelt kifogásával elutasítani kellett. (Budapesti kir. ítélőtábla 1900 febr. 21-én 2*2 szám alatt.)