Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 33. §. 449. A főadósra nézve a kezes lakhelyén székelő biróság, a perrendtartás 32. §-a alapján illetékessé még akkor sem válik, ha a kezes készfizető kezességet vállalt, mivel a készfizető kezesség e minősége folytán járulékos természetét el nem veszti és a járulékos tartozás tekintetében fennálló illetékesség a főkötelezettségre vonatkozó illetékességre befolyással nem lehet. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1903 mározius 27-én E. 423/1902. sz. a.) 33. §. Közintézetek és testületek, részvény- s más társulatok, gyári 8 kereskedelmi czégek, a mennyiben alapszabályaik vagy külön törvény értelmében más kijelölt bírósághoz nem utasitvák : azon hely birói illetősége alá tartoznak, meljren a közintézet, vagy testület s az utóbbiakra nézve a telep létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország területén levő azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség s ennek nem létében a főügynökség székel; ilyenek hiányában, hol a társulat ingatlan vagyont bir, s ha ingatlan vagyona sem léteznék, a hol megköttetett az az ügylet, melyből a követelés származik. 450. Oly társulatok ellenében, melyek igazgatósága az országon kivül létezik, az illetékesség megállapítására a perrendtartás 33. §-ának nem első, hanem csak második kikezdése alkalmazható, a feleknek a perrendtartás 52. §. a) pontjában engedélyezett szabad biróválasztási jog pedig csak a hazai bíróságokra vonatkozik. (Semmitőszék 4192/1872. sz. a.) 451. Kereskedelmi czég ellen intézett keresetnél, a telep szerinti bh ói illetékességnek a 33. §. értelmében leendő megállapítására az, hogy a kereskedő czég bejegyzett-e vagy sem ? semmi befolyással sincs. (Semmitőszék 1873 április 8-án 4360. sz. a.) 452. Belíöldi vasuí-részvénytársulaíok telepéül az a hely tekintendő, a hol az azok képviseletére a perrendtartás 84. §-a értelmében hivatott központi igazgatóság székel. (Semmitőszék 9673/1873. sz. a.) 453. Tekintve, hogy az 1878 : XXV. t.-cz. 2. §-a szerint az osztrákmagyar bank kiváltságot csak a törvény kiegészítő részét képező alapszabályok 56. és 82. §§-aiban tüzetesen elősorolt ügyletekre nyert; hogy tehát a 95. §. is, mely a bank birói illetőségét szabályozza, csak azon ügyekre terjedhet ki, a melyek a banknak a szabadalommal összefüggő ügyleteiből származnak, ennélfogva az osztrák-magyar bank ellen minden más, nem az alapszabályok 56. és 82. §§-ain alapuló ügyletekből támadható peres ügyekre nézve a perrendtartásban megállapított illetőségi szabályok érvényesek. (Semmitőszék 6033/1880. sz. a.) 454. Habár a vaspálya által okozott halál vagy testi sértés nem az ország területén történt,^ kártérítés iránt az illető vasúti társulat Magyarországon is perelhető, ha igazgatóságának székhelye Magyarországon van. Indokolás: Az 1874 : XVIII. t.-cz. 7. §-a csakis a vaspályák által Magyarország területén okozott halál vagy testi sértések miatt indítandó kártérítési keresetek tekintetében, a dolog természeténél fogva, hazai