Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

130 A polgári törvénykezési rendtartás. 30. §. illetékesnek. Minthogy azonban a perrendtartás 30. §-a ugy szól, hogy szemé­lyes kereseteknél rendszerint az alperesnek rendes lakhelye állapit]a meg a bíróság illetékességét; minthogy ->lakhely« elnevezésen az egész helységet, községet kell érteni, és nem a közigazgatás szempontjából kerületekre osztott község egyes részét ; minthogy tehát a 30. §. rendelkezése nincs korlátozva azzal, hogy a főváros, vagy kiterjedése és népessége több egy­forma rangú biróság működését tette szükségessé ; minthogy az alperesek­rendes lakóhelye Budapesten van, és ezért rájuk nézve személyes keresetek elintézésére bármelyik budapesti járásbíróság egyaránt illetékes stb. {Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1899 április 10-én F.. 76.W) 437. Az ügygondnoknak, mint a gondnokolt érdekében eljárónak s ekként a perben nem külön személynek lakhelye az illetékesség kérdésé­nél figyelembe nem jöhet. (Budapesti Ítélőtábla 1890 május 24-én 22960. sz. a.) 438. Gazdagodási kereset, mint tisztán személyes kereset, csak az alperes lakhelyéhez képest illetékes biróság előtt indítható meg. (Curia 1890 június 6-án 4087. sz. a.) 439. Szolgálatban levő katonák lakhelyéül s állandó szállásául rend­szerint azon hely tekintendő, a hol ezredük fekszik. (Curia 1890 november 28-án 8769. sz. a.) 440. Telekkönyvi hatóság nem illetékes ügyvédi költség iránti per elbírálására. (Curia 1888. augusztus 30-án 5932. sz. a.) 441. Büntető ügyben felmerült s meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek megítélése iránt indított kereset az ügyvéd szeoályes bíró­sága és nem a büntető biróság elé tartozik. (Curia 1889 június 26-án 4861. sz. a.) 442. A kir. kincstár elleni keresetekre nézve bírói illetőséggel az 1868 : LIV. t.-cz. 30. §-a alapján kizárólag a budapesti első folyamo­dásu bíróságok bírnak. A kir. Ítélőtábla: Az 1868 : LIV. t.-cz. 84. §-a értelmében a kir. kincstár helyett a kir. kincstári jogügyek igazgatósága lévén perbe idézendő, minthogy ennek székhelye Budapesten van, a kir. kincstár elleni kere­setekre nézve birói illetőséggel, az 1868 : LIV. t.-cz. 30. §-a alapján, kizá­rólag a budapesti elsőfolyamodásu bíróságok birnak és igy alperes az aradi kir. törvényszék elé idézhető nem volt. Ennélfogva a birói illetőség ellen emelt alperesi kifogásnak helyt adni kellett. 9 Az előbbi határozat helyes, ha alperes budapesti rendes lakása ismeretes, ellenben helyes az utóbbi, ha az illetékesség ekkép meg nem állapitható, például ha általánosságban Budapest van kikötve. így dönti el ezt a vitás kérdést az uj perrend­tartás I. 48. §-a. Lásd az e tekintetben a 35. §. 493—498. számú eseteihez adott véle­ményt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom