Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 19—22. §§. 12-> 391. A telekkönyvi rendtartás életbelépte óta kifejlett birói gyakorlat szerint az eredeti helyszínelés alkalmával kimaradt s nem helyszínelt ingatlanoknak póthelyszinelése és telekkönyvezése állandóan a telekkönyvi hatóságok mint birói hatóságok által eszközlendő. (Curia 1895 február 15-én 2602. sz. a.) 392. Az úrbéri birtokrendezés folytán eszközölt telekkönyvi átalakítás alkalmával felvett hibás bejegyzés kiigazítása a telekkönyvi hatóság előtt indítandó per útjára tartozik. (Curia 1895 deczember 28-án 11980. sz. a.) *) 20. §. Az igazságügyi ministeriumnak tartatik fenn, olyan nagyobb és népesebb mezővárosokat, melyek rendezett tanácscsal birnak, saját kérelmökre s az illető törvényhatóság meghallgatásával, a 18. és 19. §§-ban körülirt birtok- és telekkönyvi hatósággal felruházni. 21. §. A hitbizományi ügyek, ugy az anyagi jogok megbirálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasitvák, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez uton megállapítható nem volna, az eljáró bíróságot az igazságügyi ministerium jelöli ki. 393. A hitbizományi bíróság hatásköre szigorúan körvonalozva lévén, az csak a kétségtelen hitbizományi javakra terjed ki, miért is múlhatatlanul szükséges, hogy az illető javak hitbizományi minősége a telekkönyvi rendelet 54. §-a szerint azokról felvett telekkönyv teherlapján határozottan és kétségtelenül kitüntetve legyen. (Semmitőszék 1873 május 23-án 5638. sz. a.) 22. §. (Hatályon kivül helyeztetett az 1876 : XVI., az 1878 : V. és az 1894. évi XXXI. t.-cz. által és fennmarad abból a következő rendelkezés:) Minden a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek ítéltek, jelesül a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések^iránti keresetek az illető polgári törvényszékekhez utasíttatnak. 394. A házasságirelválásból fölmerült vagyonijkövetelések iránti keresetek nem tartoznak azok közé, melyekre nézve a perrendtartás 53. §-a értelmében a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. (Semmitőszék 1870 április 8-án 2899. sz. a. és Curia 1897 július 14-én G. 218 sz. a.) 395. Válóperben létező házastársak között a női hozomány kiadására irányzott keresetek a törvényszékek hatáskörébe utasitvák, akár ideiglenes elválás, akár a házassági kötelék végképi felbontása forog kérdésben. (Semmitőszék 1879 június 19-én 95301. sz. a.) 396. A nő kizárólagos tulajdonát képező tárgyak kiadása iránti per a válóper tartama alatt is alperesnek személyes bírósága előtt indítandó meg. (Curia 1887 február 18-án 7274. sz. a.) ') Lásd az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §. és a perrendtartás 44. §-nál közölt határozatikat is.