Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

124 A polgári törvénykezési rendtartás. 22—24. §§. 397. A házastársak között a házassági elválásból felmerült vagyoni követelések iránti keresetek, a perrendtartás 22. §-a értelmében, a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozván, a férjétől elvált felperes által női hozományának az elválás alapján követelt kiadása iránt volt férje ellen indított kereset a kir. törvényszék illetőségéhez tartozik. (Curia 1894 október 18-án 8097. sz. a.) 23. §. Az árva- és gyámhatósági ügyekben, valamint a gondnoksági (curatela) eseteiben illetékes biróságnak azon (városi vagy megyei) törvényszék tekintendő, mely a 37. §. értelmében az örökösödési perek intézésére van hivatva. 398. Az 1877: XX. t.-cz. életbelépte folytán ügygondnok rendelésére, az esetben is, ha a kiskorú gyámja által érdekösszeütközés miatt nem képviseltetik, a gyámhatóság vált illetékessé. (Semmitőszék 1878 július 16-án 14675. sz. a.) 399. Azon keresetek, melyek a volt közgyám ebbeli hivatala megszűnte után, mint magánszemély ellen, saját cselekvéséből felmerülő és saját vagyonát érintő felelősségénél fogva indíttatnak, a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak. (Semmitőszék 1879 április 17-én 7788. sz. a.) 400. Nagykorúak gondnokság alá helyezésére kizárólag azon bíróság illetékes, mely alá a gondnokság alá helyezendő személyes birói illetőség szerint tartozik. Az a körülmény, hogy a gondnokság alá helyezendőnek anyja hol tartózkodik és apai hagyatéka hol kezeltetik, ezen illetőség alól kivételt nem állapit meg. (Curia 1886 november 17-én 6801. sz. a.) 401. Nagykorúak gondnokság alá helyezésére kizárólag az a törvényszék illetékes, a mely alá a gondnokság alá helyezendő, az 1868. évi LIV. t.-cz. 30—32. és 34. §§-ai értelmében személyes illetőség szerint tartozik, a mely szakaszok szerint a személyes birói illetőséget nem a községi illetőség, hanem a lakhely szabályozza. (Curia 1898 szeptember 20-án 5243. sz. a., 1883 június 26-án 4013. sz. a. és 1891 február 5-én 479. sz. a.) 24. §. A vásári bíróság s annak eljárása a kilenczedik czimben van meghatározva. 25. §. helyett az 1871 : XXXI. t.-cz. 18. §. e) pontja: A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak: e) úrbéri, tagositási és arányositási ügyek. 402. Miután a kir. törvényszékek illetékessége az 1871: XXXI. t.-cz. 18. §-a által az úrbéri, tagositási és arányositási ügyekre is kiterjesztetett, s e szerint ugyanazon birtokbiróság ítél az úrbéri és a polgári ügyekben, a törvényszék illetősége ellen az ügy természete miatt emelt kifogásnak helye nincs; de miután úrbéri ügyekben külön eljárás létezik, az a kifogás, hogy az ügy úrbéri útra tartozik, s ekként úrbéri eljárás szerint intézendő el, valamint az e kifogás felett hozott határozat ellen a törvényszabta jogorvoslatok érvényesíthetők. (Semmitőszék 1872 június 27-én 6838. sz. a.)