Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

80 A végrehajtási eljárás. 72. §. A törvényes zálogjogi elsőbbség, igények összeütközése esetén, melyik bérbeadót illeti ? *) a) 256. A mindenkori bérbeadót. Curia: Az 1881: LX. t.-cz. 72. §-a értelmében a bérbeadót a törvényes zálogjog egy félévi bér iránt illeti meg, jelen esetben Sz. L. mint a korábbi bérbeadó Sz. Gr. engedményese az 1889 május 1-ét megelőző évnegyedről 73 forint 79 krajczár bért, G. M. zárgondnok, mint bérbeadó pedig az 1889 május 1-től november l-ig járó félévi bérösszeget a törvényes zálogjog alapján előnyösen kielégiteni kéri, miután e szerint a korábbi és későbbi bérbeadó által igényelt összegek a félévi bér mennyiségét meghaladják, a kérdés az, hogy a félévi bérösszegre terjedő törvényes zálogjog, az igények összeütközése esetén, melyik bérbeadót illeti ? Az 1881: LX. t.-cz. 72. §-a értelmében ezen joggal mindenkor az akkori bérbeadó élhetvén, ha fennálló hátralékbérkövetelése a törvényeken biztositott elsőbbségi igényének megfelelő összeget kimeriti, ezen jog a korábbi tulajdonost, illetve bérbeadót, a következő tulajdonossal, illetve bérbeadóval szemben meg nem illeti, a most idézett 71. §-ban biztositott törvényes zálogjoggal szemben Sz. G. a korábbi foglalással szerzett elsőbbségi jogát sem érvényesítheti G. M. félévi bérkövetelése ellenében. (1892 január 20-án 3866/1891. sz. a.) Ellenkező: 257. A korábbi háztulajdonost. Királyi tábla: Azok az ingóságok, a melyek vételára felosztás tárgyát képezi, abban a lakásban foglaltattak le, a mely lakást a végrehajtást szenvedő B. Pál és neje akkori háztulajdonosoktól bérben birt és a mely lakbérletből kifolyólag végrehajtást szenvedő bérbeadóknak a megelőző 1898 november 1-től 1899 november l-ig terjedő egyévi béröszszeggel adósa maradt. Minthogy B. Pált és nejét ez ingókra az 1881: LX. t.-cz. 72. §-a szerint félévi bérösszeg erejéig törvényes zálogjog is megillette s minthogy nevezettek ezen törvényes zálogjogukról az által, hogy azt a házat, melyben a végrehajtást szenvedő tőlük lakást bérelt, 1899 november 1-én S. Mártonnak el- és átadták, lemondottaknak nem tekinthetők, ennélfogva a bérelt lakásban lefoglalt ingók vételárából B. Pál és nejének 1899 május 1-től 1899 november l-ig lejárt és hátralékos 360 korona félévi bérkövetelését az előző végrehajtási zálogjogot nyert hitelező követelését megelőzően kielégitésre kellett sorozni. Ellenben S. Mártont, a ki csak 1899 évi november 1-én vált a végrehajtást szenvedő által bérelt lakház tulajdonosává, a kinek tehát a végrehajtást megelőzően oly félévi bérkövetelése, a melynek erejéig a lakásban talált ingókra a törvényes zálogjog illethetné, nem is volt, elsőbbségi igényével el kellett utasitani. Curia : A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1904 augusztus 21-én 1900 P. 5327. sz. a.) ]) Lásd ezzel kapcsolatban a törvényes zálogjog megszűntére vonatkozó lejebb közölt ugyancsak ellentétes 265., 266. számú határozatokat.