Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 30. §. 37 ból, mely szerint a kifogást igazoló bizonyitékok a kifogás megtétele alkalmával előtérj esztendők, önként következvén az, hogy a 113. §. / ) pontjára alapított kifogás törvényszerű bizonyítékát képező okirat már a kifogáskor hozzácsatolandó : az elsőbiróság tehát a végrehajtást szenvedőnek okirattal fel nem szerelt kifogását az idézett törvény 116. §-a alapján indokoltan utasitotta vissza. (1901 márczius 28-án 1561/901. sz. a.) Hasonló: Ugyanez a tábla 9742/1903. és 4218/1902. sz. a. 127. Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perekben a S. E. 229. §-a szerint alkalmazandó 1881: LX. t.-cz. 30. §-a rendelkezéséhez képest két egybehangzó Ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1902 deczember 18-án G. 601. sz. a.) 128. Végrehajtás felfüggesztése iránti perekben a felfüggesztésnek ítélet által való kijelentését nem gátolhatja az a körülmény, hogy az ítélet hozatalakor a felfüggeszteni kért végrehajtási cselekmény már megtartatott, avagy az engedélyezett időhaladék talán már lejárt, és igy a felperesnek keresete abból az okból, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek egy már jogerőre emelkedett árveréssel szemben helye nem volna, el nem utasitható. (Curia 1901 július 2-án 872. sz. a.) x) 129. A végrehajtott követelés tárgyában folyamatban volt perben a tanúkihallgatás előtt létrejött perenkivüli egyezség a végrehajtás megszüntetésének alapjául szolgálhat. Kir. Ítélőtábla: A felperesek keresetüket kifejezetten az 1889. évi 5508. szám alatt kelt végzéssel elrendelt végrehajtásnak megszüntetésére irányozták, ezért indokoltan mondta ki az első biróság, hogy a felperesi kereset az 1881:1. t.-cz. 30. és 31. §§-ainak rendelkezései szerint birálandó el; azonban e szakaszok rendelkezésének helyes értelmezése mellett a felperesek keresetükkel kereseti jog hiányából el nem utasíthatók, mert a most felhozott törvény czikkely 30. §-a 1. pontjának az a rendelkezése, hogy a végrehajtásmegszüntetési keresetnek alapjául csak olyan ténykörülmény szolgálhat, a mely a határozat hozatalát megelőző peres eljárás befejezése után merült fel, lényegében azt fejezi ki, hogy a megszüntetés alapjául szolgáló körülmény a peres eljárás olyan stádiumában merült légyen fel, a mikor ezt az arra hivatkozó fél már sikerrel nem érvényesíthette ; már pedig a felperesek ebben a perben azt vitatják, hogy az alperesnek végrehajtási joga az 1899 márczius 23-án állítólag létrejött perenkivüli egyezség folytán szűnt meg, ez az állított egyezség pedig akkor a váltóperben már sikerrel nem volt érvényesíthető, miután abban az időben a váltóperben a tárgyalás már be volt fejezve, a folyamatban levő tanúkihallgatás rendén pedig ennek előhozása per jogilag ki volt zárva, tehát az állított egyezség csupán a végrehajtás megszüntetésének vagy korlátozásának szolgálhat alapjául, stb. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1900 nov. 16-án 655/1900. sz. a.) J) L. a 106. sz. határozatot is.