Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 30. §. 31 is rendeltetett el, mivel a végrehajtási jog az alap végrehajtás elrendelé­sével állapittatik meg, s a végrehajtás korlátozásának czélja a végrehajtási jog részben elenyészésének vagy felfüggesztésének a kimondása ; az alap­végrehajtás pedig a budapesti keresk. és váltóbiróság által rendeltetvén el, az annak korlátozására irányzott kereset elintézésére is az a biróság ille­tékes. (1399 július 18-án 3911. sz. a.) Hasonló : Curia : 1900 május 18-án. I. H. 14. Curia 1902 július 2-án. H. 22. 108. Az a körülmény, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 30. §-a értelmében indított végrehajtás megszüntetése iránti pernek is, a mennyiben a végre­hajtás megszűntnek mondatik ki és a végrehajtás ingatlanra vezettetett, szintén a végrehajtási jog kitörlése lenne az eredménye, felpereseket nem fosztja meg a telekkönyvi rendelet 155. §-ában biztosított joguktól. (Curia 1901 január 31-én I. Gr. 586. sz. a.) *) 109. A végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a végrehajtás kor­látozása helyet foglalhat, mert ez mint kevesebb, a megszüntetési kérelem­ben benfoglaltatik. (Budapesti tábla 1902 február 28-án 1901.1. G. 335. sz. a.) 110. Végrehajtás megszüntetése iránti perbe nem vonható a végre­hajtató a végrehajtási eljárásban eljárt ügyvéd utján. (1893 : XVIII. t.-cz. 8., 166. §§. ; 1881 : LX. t.-cz. 30. §.), miután az 1881 : LX. t.-cz., a perrend általános szabályától eltérőleg, a végrehajtás megszüntetése iránti perekre nézve kivételt nem foglal magában. (Marosvásárhelyi tábla 1897 augusztus 31-én 1897. H. 11. sz. a.) Ellenkező; 111. A végrehajtási eljárás folytatására adott ügyvédi meghatalmazás feljogosítja a megbízott ügyvédet a végrehajtás megszüntetése iránti keresetre hozott idéző végzés elfogadására és ebben a perben a végrehajtató kép­viseletére. Curia: Nem forog fenn az idézett 39. §. 1. pontjának a semmiségi kereset alapjául felhozott esete sem. A felperes által előbbeni ügyvédének dr. E. S.-nek a végrehajtásnak alperes ellen való kérelmezésére beismerten adott meghatalmazás hatálya ugyanis, a mennyiben felperes ezt a meghatalmazást nem korlátozta, vagy a végrehajtás megszüntetése iránt az alperes által beadott kereset megindítása és letárgyalása előtt vissza nem vonta, kiterjedt a felperes­nek az általa kérelmezett végrehajtásból folyólag ellene inditott s a végre­hajtás folyományát képező végrehajtás-megszüntetési perben való kép­viseletére is, mert az ügyvédi rendtartás (1874 : XXXIV. t.-cz.) 62. §-a szerint az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet a reá bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötött minden intézkedésre feljogo­sitja, azt pedig felperes és a jelen perben meghallgatott volt ügyvéde, a kik az utóbbinak adott meghatalmazást be sem mutatták, az alperes tagadása ellenében nem bizonyitották, hogy dr. E. S. meghatalmazási ') L. a 105. sz. határozatot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom