Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. 82. Párviadal vétsége miatt vád alá helyezett bírósági hivatalnoknak, a mennyiben a párviadalt megelőzőleg vagy elkövetése körül oly különös körülmények, melyek az 1871 : VIII. t.-cz. 6. §-a szigorának alkalmazását igényelnék, nem merültek fel, a párviadal magában véve megbélyegző vétséget nem képezvén, hivatalától való felfüggesztése mellőzendő. (Curia 1894 május 5-én 198. sz. a.) 83. Fegyelmi eljárás folyamán a panaszlott birósági hivatalnoknak hivatalától való felfüggesztését indítványozni, a magánfél teljes kizárásával, a közvádló van hivatva. (Curia 1894 június 2-án 271. sz. a.) 84. A biróság és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. t.-cz. 65. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogy »a felfüggesztés megszűntével a vádlott fizetésének a 64. §. értelmében visszatartott része neki teljesen megtéritendő« csak azt teszi, hogy a fegyelmi eljárás érintetlenül hagyja az illetőnek fizetési igényét, vagyis hogy a felfüggesztés alatt visszatartott hányadot el nem veszti, azonban nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a kincstár a tisztviselő ellen megállapított pénzbüntetés fedezéséül a ki nem szolgáltatott hányadot vissza nem tarthatná. (Közigazgatási biróság 1901 május 29-én 1192. sz. a. Lásd közjogi kötet közigazgatás 493. számú esetét.) 85. A rendbírság, valamint az ezzel egy tekintet alá eső fegyelmi pénzbüntetés az illetőnek fizetéséből közigazgatási uton akkor is behajtandó, ha a fizetés a végrehajtás alól különben ki van véve. (Közigazgatási biróság 1901 május 29-én 1192. sz. a. Lásd közjogi kötet közigazgatás 493. számú esetét.) 86. Ha fegyelmi büntetés hatálya alatt álló kir. járásbiró ellen ujabb fegyelmi eljárás indittatik : fokozatos előléptetése akkor is függőben tartandó, ha az előző fegyelmi büntetés időközben erkölcsi hatályát el is vesztette. (Közigazgatási biróság 1900 márczius 6-án 417. sz. a. Lásd közjogi kötet közigazgatás 492. számú esetét.) A vagyoni felelősség. 87. A jogszabályok alkalmazása körüli tévedés a fegyelmi eljárás és kereshetőségi jog megállapításának alapjául a biró ellenében csak ugy szolgálhat, ha ama tévedés a biró vétkes gondatlanságának a kifolyása. Curia: Az 1871 : VIII. t.-cz. 66. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a biró teljes kártérítéssel az esetre tartozik, ha hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból a törvényben meghatározott perorvoslattal el nem hántható kárt okozott. Minthogy azonban másodrendű panaszlott dr. R. D. topolyai kir. albirónak a fegyelmi panasz tárgyát képező amaz eljárása, hogy M. A.