Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

306 A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. is, melynek tárgyát az illetőnek elsőfokú bíróságnál alkalmazásban léte alatt elkövetett cselekmény vagy mulasztás képezi. (Curia 1881 ianuár 28-án 32. sz. a.) 37. Biró vagy bírósági hivatalnok elleni fegyelmi ügyben felmerült illetőségi összeütközési esetben az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, hanem ily esetben az 1871 : VIII. t.-cz. 34. §-ában kijelölt másodfokú bíróság felebbezési uton határoz. (Curia 1891 január 27-én 12. sz. a. Ellentétes határozat 1895 július 20-án 359. sz. a. 38. Illetékességi összeütközés felett fegyelmi ügyekben a m. kir. Curia van hivatva dönteni. Curia : Minthogy az 1871: VIII. t.-cz. 21., 38., 46. és 47. §§-nak rendelkezéséből kitetszőleg az ama törvénynyel érintett fegyelmi ügyekben követendő eljárás a polgári törvénykezési rendtartás vonatkozó szabályaival nyer kiegészítést és minthogy, az elől idézett t.-cz. 55. és 56. §§-kal a tárgyalások megtartásának módja is a bűnvádi eljárástól lényeges eltérésekkel szabályoztatott, ennélfogva a fegyelmi törvénybe fel nem vett illetőségi összeütközés esetében a törvénykezési rendtartásnak 50. §-át módosító 1881 : LIX. t.-cz. 7. §-ának az általános rendelkezése irányadó, a mely szerint a hazai bíróságok között felmerülő illetőségi összeütközés elintézése a Curia jogköréhez tartozik. (1896 július 27-én 300. sz. a.) 39. A tagositó és hitelesítő mérnökök elleni fegyelmi ügy illetékessége, minthogy ezek mint szakértők szorosan véve egyik biróság kötelékébe sem tartoznak, lakhelyük pedig a kérdés eldöntésére nincs befolyással, az elkövetési hely bíróságához tartozik. (Curia 1896 július 27-én 300. sz. a.) 40. Az 1871 : VIII. t.-cz. a másodfokú bíróságot egyszersmind utolsó fokúnak rendelvén, miután elnöki megintési ügyekben elsőfokú biróság az eljáró elnök, másodfokú pedig az illető fegyelmi biróság, s ez mint másodfokú biróság végérvényben határoz, megintési ügyekben ennek határozatai ellen nincsen további jogorvoslatnak helye. (Curia 1885 október 24-én 362. sz. a.) 41. Ha a bűnvádi eljárás megszüntettetett, a panaszlott nyilatkozattételre hívandó fel az 1871 : VIII. t.-cz. 39. §-a értelmében, mert ily esetben a 61. §. utolsó bekezdése értelmében a fegyelmi biróság a közvádlónak meghallgatása után a 39. §. értelmében határoz a fegyelmi eljárás megindítása vagy mellőzése iránt. (Budapesti tábla 777/1889. sz. a.) 42. A biró valamely sérelmesnek vélt intézkedése miatt csak az emelhet fegyelmi panaszt, a ki az illető eljárásban fél gyanánt érdekelve volt. Ennélfogva a fél ügyvéde, mint perben nem álló egyén még akkor