Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

302 A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. 7. A fegyelmi eljárás elrendelésének helye nincsen, ha a jogsérelem a miatt következett be, hogy az illető a megengedett jogorvoslattal nem élt. (Curia 94/1896. sz. a.) 8. Téves birói felfogás miatt fegyelmi felelősségre vonásnak nincsen helye. (Budapesti tábla 813/1889. sz. a.) 9. A bírónak az a cselekménye, melylyel a bűnösséget kimondó ítéletben megnyugvó vádlottat elvezettette és a fogházba beutalta, daczára annak, hogy a kir. ügyész az Ítélet ellen a vádlottnak felmentése végett felebbezett, nem foglal magában olyan vétkes kötelességsértést, mely miatt ellene az 1871 : VIII. t.-cz. 20. §. a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség tényálladékát megállapítani lehetne. (Curia 1900 május 5-én 158/1900. sz. a.) 10. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a járásbiró a bíróság előtt a tartozó tisztelet megsértésével magát botrányosan viselő felet letartóztatja; mert ezen ténye által, ha eljárásában semmi bűnös vagy kárt okozó szándék vagy rosszakarat nem rejlik, csak a birói ügyviteli szabályok által nyilvános ülés alkalmával a tanácselnökre ruházott és szükség esetén az egyes birák által is alkalmazásba vehető jogát gyakorolja. (Curia 1874 május 15-én 38. sz. a.) 11. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró elintéz oly ügyeket, melyekben a feleket vele hitelezői viszonyban álló ügyvéd képvisel. (Curia 1880 április 9-én 177. sz. a.) 12. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró oly egyéntől, kinek pere az ő birói elintézése alatt áll, pénzt vesz kölcsön. (Curia 1883 június 15-én 275. sz. a.) 13. A biró azon cselekménye, hogy egy oly fél ellen, ki neki ügyvédkedése idejéből még ügyvédi dijakkal adósa, kihágási ügyben birói minőségben eljár, fegyelmi vétséget nem képez. (Curia 1880 április 30-án 207. sz. a.) 14. Fegyelmi vétséget képez, ha a biró a hivatalszolgával üzérkedési czélból érintkezik. (Curia 1878 július 12-én 375. sz. a.) 15. Az 1871 : VIII. t-cz. 20. §-ának a) pontja a fegyelmi vétség alkotó eleméül múlhatatlanul megköveteli azt, hogy a biró vagy kir. ügyész hivatali kötelességét vétkesen szegte meg légyen, s igy az esetleges mulasztáson, elnézésen vagy tévedésen felül annak vétkessége is bizonyitandó. (Curia 1884 október 25-én 461. sz. a.)