Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. 303 16. Panaszlott azon tényeért, hogy párbajt vivott, az illetékes bünlenyitő biróság által már megbüntettetett s igy azért ujabb és pedig fegyelmi megtorló eljárásnak helye nem lehet, miután a párbaj vivás ténye egymagában, tekintettel a társadalmi kényszerre és szokásra, botrányos cselekménynek nem tekinthető. (Curia 1903 márczius 7-én 14/1903. sz. a.) 17. A végrehajtó megsürgetésének elmulasztása nem ok arra, hogy d végrehajtó által elsikkasztott összegért az eljárt biró kártérítésre köteleztessék. (Curia 388/1883. sz. a.) 18. A bírósági végrehajtó által elsikkasztott összeg megtérítésére az eljárt biró kötelezendő, ha a biró nem ügyelt fel arra, hogy a letétbe helyezendő összeget a végrehajtó letétbe helyezze. (F. u. 4121 1886. 1885 április 4-én.) 19. Az a körülmény, hogy a miniszteri tőzsdebiztos a tőzsdebiróság tárgyalásán és a tanácskozás folyamán jelen nem volt, nem tekinthető a tőzsdebirósági tagok terhére eső fegyelmi vétségnek. (Curia 1902 deczember 6-án 190/1902. sz. a.) 20. A bírósági végrehajtó ellen is alkalmazható túlnyomó enyhítő körülmények fennforgása esetében a feddés büntetése, habár az 1871: LT. t.-cz. 16. §-a a végrehajtót csakis 100 frtig terjedő birságban mondja fegyelmileg marasztalandónak. (Budapesti tábla 1887 szeptember 16-án 745. sz. a.) 21. Azon eljárás, hogy vádlott a közte és főnöke között keletkezett, valamint a járásbíróságnál létező és a nagy közönség elé nem tartozó, viszályokat hirlapi uton a nyilvánosság elé vitte, és ezáltal a hivatali köteles függőség tekinteteit és a biróság tekintélyét csorbította, a botrányos magaviselet tényálladékát állapítja meg. (Curia 1889 május 25-én 172/1889. sz. a.) 22. Az 1871 : VIII. t.-cz. alapján kiszabott büntetésnek súlyosító körülményt képező jellege sohasem évül el. (Budapesti tábla 725/1887.. 1919/1889. sz. a.) 23. A fegyelmi büntetések az 1871 : VIII. t.-cz. 24. §-ában meghatározott elévülési időn túl alkalmasak ugyan arra, hogy a büntetlen előéletnek, mint enyhítő körülménynek, figyelembe vételét kizárják, de súlyosbító körülményt nem képeznek. (Curia 1888 szeptember 22-én 457/1888. sz. a.) 24. A biró, illetőleg ügyész 65. életévének betöltése előtt csak abban az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné vált, miből folyik, hogy az illető ezen az alapon időlegesen nem nyugdíjazható. (Budapesti tábla 1884 november 4-én 870. sz. a.)