Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

292 Az örökösödési eljárás^. alkalmazása : a fent hivatkozott rendelet 4. szakaszának azon utasítását kell szükségszerüleg irányadóul elfogadni, mely a gondnok-kinevezés körül követendő általános rendelkezések figyelembe vételét rendeli. E szempontokat nézve s minthogy a várományosok által ismételten javaslatba hozott gróf Széchenyi Aladár fia gróf Andrássy Erzsébet, férj. gróf Széchenyi Pálnénak, egyik közvetlen várományos s az alapitó oklevél 8. pontja szerint esetleg alakitandó egyik külön hitbizomány leendő birtokosának, esetleg pedig ő maga az alakitandó egyik hitbizománynak várományosa és igy a másik alakitandó hitbizomány kötelékéhez tartozó javakra nézve, a másik hitbizományhoz csatolandó javak és ezek leendő birtokosaival szemben közvetve, sőt esetleg saját személyében is érdekelt, a gondnoki tiszttel járó feladatok megoldásánál tehát már fenti külön várományosi helyzeténél fogva is függetlennek nem tekinthető s annál kevésbbé lehet hivatott a jelen hitbitomány megalakitása körül fenforgó s a fentérintett akadályok eltávolítására, minthogy továbbá távol lakván ugy a hitbizományi biróság székhelyétől, egyrészt a gondnoki hivatással járó közvetlen ellenőrzést a vagyonkezelésnél gyakorolni, másrészt a birósággal is a sürgősebb esetekben érintkezni akadályozva van. Ellenben minthogy a hitbizományi birtokos által javaslatba hozott gróf Serényi Béla sem a jelenlegi hitbizományi birtokos, sem a várományos, sem az esetleg alakitandó hitbizományok várományosai mellett, avagy azok ellenében nem érdekelt, minthogy továbbá nevezett a kir. törvényszék területén birván állandó lakással, ugy a hitbizományi vagyonnak szintén a kir. törvényszék területén elhelyezett központi kezelését, a szomszédos megyékben fekvő többi javakra is kitérjedőleg ellenőrizheti, valamint a hitbizomány hatóságával közvetlen érintkezésben, véleményadás s javaslattételre mindenkor és a nélkül, hogy a kézbesítések körül az elintézést késleltető akadályok állanának elő, felhívható lesz s igy a hitbizományban érdekeltek igényeitől teljesen független gondnoki működésével remélhető a bizomány hosszú évek során elhúzódott megalapítása s birói átadása ; a kir. törvényszék a hitbizományi gondnoki állásra gróf Serényi Bélát találja annál is inkább alkalmasnak, mivel ellenében a várományosok részéről sem hozatott fel semmi oly kifogás, mely a gondnok-kinevezésnél az általános törvényes rendelkezések szerint figyelembe veendő volna. Kir. tábla; A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék mint hitbizományi biróság végzését nem neheztelt részében nem érinti; a hitbizományi gondnok személyére vonatkozó neheztelt részében azonban megváltoztatja akként, hogy hitbizományi gondnokul gróf Széchenyi Aladár budapesti lakost nevezi ki. Indokok: Minthogy a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1869 április 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 4. §-a értelmében a gondnok kinevezésénél a biróság a várományosok javaslatára tekintettel lenni tartozik ; minthogy továbbá a hitbizománynak az alapitólevél értelmében a jelenlegi hitbizományi birtokosnak utódok nélkül való elhalálozása esetére két külön hitbizományra leendő felosztása nem oly körülmény, mely a hitbizományi gondnok kinevezésénél ez idő szerint figyelembe vehető volna, végül, minthagy a várományosok részéről gondnokul javaslatba hozott gróf Széchenyi Aladár