Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az örökösödési eljárás. 287 sághoz beadott számadás esetén, valamint az 1893 : XVIII. t.-cz. életbelépte előtt az eddigi szabályok szerint szabályozott S. E., ugy a most idézett XVIII. t.-cz. életbelépte után, az ebben a törvényczikkben szabályozott sommás eljárás rendelkezései követendők. Az ellenkező felfogás arra a visszásságra (anomáliára) vezetne, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 240. §-ában érintett azokban a számadási ügyekben, melyek sommás útra tartoznak, a korábbi sommás eljárásnak az 1893 : XVIII. t.-cz. életbeléptével hatályon kivül helyezett biztositási szabályai volnának alkalmazandók, holott a most idézett törvényczikk 215. §-a szerint a bizonyitásra vonatkozó rendelkezések nagy része a rendes eljárásra is kiterjesztetett. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-a negyedik bekezdésének az a rendelkezése, hogy azokban az esetekben, a melyekben az 1881 : LX. t.-cz. peren kivüli sommás eljárást rendel, az eddigi szabályok alkalmazandók, nem vonatkozik a 249. §-ban emiitett számadási ügyekre, mert ezek, mikép az fentebb kifejtetett, a peres eljárás szabályai szerint birálandók meg és Ítélettel döntendők el és mert az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-ának harmadik bekezdéséből, mely szerint az 1881 : LX. törvényczikknek azok a rendelkezései, melyek a végrehajtási eljárások során Ítélettel eldöntendő kérdésekben a felebbezés hatályáról és a másodbiróság Ítélete elleni felebbezés hatályáról intézkedik, a sommás eljárás szerint tárgyalandó ily ügyekben, a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók, nyilvánvaló, hogy a törvény perbeli eljárás alá tartozó ügyeknek tekinti azokat az ügyeket, melyeket a végrehajtási eljárás során Ítélettel kell eldönteni. Az 1881 : LX. t.-cz. 253. §-a szerint az örökösödési eljárásban is a 249. §. értelmében Ítélettel eldöntendő számadásokra nézve is ugyanazok a szabályok lévén alkalmazandók, melyek a most kifejtettek szerint a végrehajtási ügyekben követendők, ebből kifolyólag azokra nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. és 186. §§-ai értelmében a felebbezési bíráskodást az első bíróság által Ítélettel eldöntött számadásra nézve a törvényszék van hivatva gyakorolni. (1901 május 30-án 3293. sz. a.) 42. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 4. §-án alapuló zárlat elrendelhető a nélkül, hogy a szülő tékozlás miatt gondnokság alá helyeztetnék. Erre a zárlatra az 1881 : LX. t.-cz. határozatai nem alkalmazhatók : ezért a Curia elfogadta a másodbirósági végzés elleni felfolyamodást. Kir. törvényszék : Kiskorú S. Gy. anyjuk, özv. S. Olga utáni köteles örökrészük biztosítása czéljából kért zárlat özv. S. Olgának .... sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan vagyonára elrendeltetik és a zárlatnak feljegyzése iránt a verseczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, az ingó vagyonnak összeírása végett pedig ugyanezen járásbíróság polgári osztálya kerestetik meg. A kérvénynek zárgondnok kirendelése iránti része elutasittatik. Indokok: Kimutatta a kérvényező, ki a fenti ingatlanok évi jövedelmét 3870 írtból állónak állítja, hogy özvegy férjének halála után saját vagyonát többrendü adóssággal, melyek végmagasságát a telekkönyvi kivonatok 18,333 írttal igazolják, megterhelte s hogy végtére ujabbi időben 109 hold 398 ölet elidegenített. Ezen körülményben fenforogni látván