Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

288 Áz örökösödési eljárás. a kir. törvényszék az anya részén tékozlást, a gyermekek köteles osztályrészének biztosítása végett az anya vagyonára az 1881 : LX. t.-cz. 254. §-a és az országbírói értekezletek I. részének 4. §-a alapján a kérelemhez képest a zárlatot és az érdekeltek utólagos meghallgatását el kellett rendelni. A zárgondnok kirendelése iránti kérelmével kérvényezőt elutasítani kellett, mert ily esetben zárgondnok kirendelésének helye nincs. Kir. tábla; Az első bíróság végzésének elutasító nem neheztelt részét nem érinti, annak neheztelt részét azonban megváltoztatja és a zárlatot kérő felet a zárlat elrendelése iránt előterjesztett kérelmével elutasítja. Indokok; Az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok 4. §-a szerint a szülő tékozlása esetében az egyenes leszármazó örökösök törvényes osztályrészüket zárlat által biztosithatják ugyan, azonban tekintettel az 1877 : XX. t.-cz. 28. és 31. §§-ban foglalt rendelkezésekre, kétségtelen, hogy a tékozlás miatti zárlat nem önállóan, hanem csakis a tékozló szülő gondnokság alá helyezésével együttesen kérhető ; miért is az ily zárlat önálló elrendelésének helye nem lévén, az első bíróság végzésének neheztelt részét megváltoztatni, a zárlatot kérőt a zárlat elrendelése iránt előterjesztett kérelmével elutasítani kellett. Curia • A másodbiróság végzése megváltoztattatik, a köteles rész biztosításának kérdése gondnokság alá helyezés nélkül is megbirálhatónak kimondatik és a másodbiróság a köteles rész kérdésének érdemi megbirálására utasitta tik. Indokok; A köteles résznek az ideiglenes törvénykönyvi szabályok 4. §-ában megengedett zárlat által való biztosítása tárgyában az eljárást az 1881 :LX. t.-cz. nem szabályozza ; a jelen ügyben tehát az 1881. évi LX. törvényczikknek a zárlatra vonatkozó rendelkezései, ugyanezen törvényczikk 254. §-a értelmében nem alkalmazhatók. Azért zárlatot kérőnek a másodbiróság végzése ellen beadott felfolyamodását elfogadni kellett. Az ideiglenes törvénykönyvi szabályok 4. §-ának rendelkezése csupán annyit enged meg, hogy a köteles rész tékozlás esetén zárlat által biztosittassék, a mely biztosítás ingatlanoknál pusztán a zárlat feljegyzésével is megtörténhetik, és a zárlatot szenvedőt sem a vagyon kezelésétől meg nem fosztja, sem cselekvési képességében nem korlátozza. Az 1877 :XX. t.-cz. 28. és 31. §§-ai, továbbá az 1885: VI. t.-cz. 5. és 6. §§-ai értelmében tékozlás miatt gondnokság alá helyezett egyén azonban, az 1877 : XX. t.-cz. 32. §-a értelmében, mind a vagyon kezelésében, mind cselekvési képességében korlátozva van. A köteles rész biztosítása czéljából elrendelt zárlatnak tehát más jogkövetkezménye van, mint a tékozlás miatt elrendelt gondnokság alá helyezésnek ; a miből önként következik, hogy a köteles rész biztosítása iránt a zárlat gondnokság alá helyezés nélkül is elrendelhető. (1898 február 15-én 437. sz. a.)