Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

284 Az örökösödési eljárás. a ki által öröklési jogában magát sértve érzi; s az a joga, hogy örökösö­dési keresetét az ellen inditsa meg, a ki által öröklési jogában magát sértve érzi, a perreutasitó végzés után is megmarad. Jogában áll perbe idéztetni olyan egyént is, a ki ellen perre nem utasíttatott és viszont jogában áll a perből kihagyni azt, a ki ellen szükség nélkül perre utasíttatott; mert a perre utasitó végzés czélja csak az, hogy a fenforgó körülményekhez képest meghatároztassék, kit terhel a perinditás kötelezettsége ; de annak nincs az a joghatálya, hogy a perre utasitott fél öröklési jogát csak abban az esetben érvényesitheti, ha keresetét mindazok ellen meginditja, a kik ellen perre utasittatott. (1900 augusztus 28-án 6375. sz. a.) A hagyaték kezelése, biztosítása és értékesítése. 37. Az 1894: XVI. t.-cz. 90. §-a megszüntette az egyes örökösnek azt a jogát, hogy a hagyatékba tartozó követelés behajtása iránt az adós ellen pert indíthasson akkor is, ha a hagyatéki eljárás folyamatban van. Curia: Alperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban azt pana­szolja, hogy a felebbezési biróság az 1894 : XVI. t.-cz. 90. §-ának rendel­kezését sértette meg, midőn másod- és harmadrendű felperesek perel­hetőségi jogát megállapította. Az idézett törvény 90. §-ának rendelkezése megszüntette ugyan az egyes örökösnek azt a jogát, hogy a hagyatékba tartozó követelés behajtására az adós ellen pert indithasson akkor is, a midőn a hagyatéki eljárás folyamatban van, vagy a hagyatéki eljárás hivatalból teendő folyamatba, minthogy e szerint ilynemű perrel csak az összes örökösök, esetleg az általuk kirendelt közös meghatalmazott vagy a hagyatéki biróság által az idézett szakasz értelmében kirendelt ügygondnok léphet fel, mindamellett a felperesi jogosultság ellen emelt panasznak helyet adni nem lehetett. Mert habár a keresethez C) alatt csatolt hagyatékbirósági végzés szerint dr. U. J. ügyvéd csupán zárgond­nokul rendeltetett ki, e minőségben tehát, külön utasitás nélkül, a kereseti követelés behajtására nem volna jogosult, tekintve mégis, hogy dr. U. J. zárgondnok a szegedi törvényszéknek, mint telekkönyvi ható­ságnak, E) alatt csatolt végzésével végrehajtási sorrendi tárgyalásból kifolyóan az ez alkalommal kifogás alá vett kereseti 5000 frtos követelése tekintetében záros határidő kitűzése mellett utasittatott perre és ez a végzés jogerőre emelkedett, ennélfogva a nevezett zárgondnok perelhető­ségi jogához kétség nem férhet. Ezekhez képest a perelhetőség volta­képen nem a másod- és harmadrendű felpereseket, mint a volt hitelező egyes örököseit, hanem a nevezett zárgondnokot, az elsőrendű felperest illetné meg. Minthogy azonban a felebbezési biróság másod- és harmad­rendű felperes perelhetőségi jogát megállapította és alperest a kereset értelmében a megitélt követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezte, s igy az elsőrendű felperesként fellépett dr. U. J. zárgondnoknak, mint különben is másod- és harmadrendű felperesek perbeli képviselőjének nem állott érdekében a felebbezési biróság Ítéletét felülvizsgálati kére­lemmel megtámadni és különben is dr. U. J. jelenleg is, mint a másod­és harmadrendű felperesek ügyvéde, perben áll, ennélfogva a sommás

Next

/
Oldalképek
Tartalom