Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az örökösödési eljárás. 30. Oly esetben, midőn a kötelesrészre szorított fél maga adja beleegyezését abba, hogy a kötelesrésznek is tárgyául szolgáló ingatlanokra tulajdonjogát megszorító korlátozás telekkönyvileg feljegyeztessék, a hagyatéki bíróság nincs jogosítva az ily korlátozásba beleegyező kötelesrészre szorított örökösnek ez intézkedése ellenében megfelelő rendelkezést tenni, főleg akkor, a mikor az ily korlátozás által előnyt szerzett érdekeltek illetékes hatósága a korlátozás által nyújtott biztositást elfogadta. Már pedig a Budapest székesfőváros árvaszéke által 39329 1901. árvaszéki határozatával jóváhagyott és G. I. kir. közjegyző által Budapesten 1901 augusztus 3-án folytatólag 1901 október 7-én felvett hagyaték tárgyalási jegyzőkönyv 20., 28. és 29. lapjain S. A. és Gy. ugy a többi érdekeltek vagyis felfolyamodók maguk kérték az ingatlanoknak a fenti tulajdonjog korlátozása mellett való átadását, azt pedig nem mutatták ki, hogy Budapest székesfőváros árvaszéke attól a korlátozástól elállott volna, ebből folyólag felfolyamodók az örökösödési eljárás során elkövetett tévedésüket most már az 1894 : XVI. t.-cz. 89. §-a értelmében csakis a törvény rendes utján érvényesíthetik. (Budapesti tábla 1902 márczius 26-án 598. szám alatt.) 31. Hagyatékátadó és azok alapján hozott telekkönyvi végzések az ítélet hatályával nem bírván, az általuk elintézett jogviszonyok ítélt dologgá nem válnak. Az ily határozatok következtében keletkezett sérelmek peres uton orvosolhatók. Oly esetben, a midőn a hagyatékátadó végzés és az annak folytán keletkezett bekebelezési végzés az azok alapjául szolgáló, és a hagyatéki eljárás folyamán létrejött megállapodástól eltér, a végzésnek a felek akaratán nem alapuló rendelkezése jogok szerzésére alapul nem szolgálhat. Kir. törvényszék: Alperes köteles a Budapest főváros pesti részének 5906. sz. telekkönyvi betétében felperesek nevén álló 5852. hrsz. alatt felvett ingatlanra G) 17., s a 9842. sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlanból felpereseket illető felére C) 4. alatt alperes javára bekebelezett életfogytiglani haszonélvezeti jog törlésére alkalmas nyilatkozatot 15 nap alatt felperesek részére kiállítani, mert ellenkező esetben feljogosittatnak felperesek, hogy a körülirt haszonélvezeti jognak törlését kielégítési végrehajtási kérvény utján kérelmezhessék. Indokok: A hivatalból beszerzett hagyatéki iratok, nevezetesen a Budapesten 1889 június 17-én felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv s az 1899 október 28-án felvett hagyatéki póttárgyalási jegyzőkönyv tanúsítják, hogy a felperesek édesatyja néhai S. E. után maradt s a keresetben megjelölt ingatlanok állagát tulajdonjogilag a leszármazó örökösök, t. i. a felperesek s az örökhagyó özvegye, az alperes, felperesek részére kérték átadni, mig azoknak haszonélvezetét özvegyi jogon az alperes magának tartotta fenn. - Ezen, a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt megállapodások, az örökösök között kiskorúak is lévén érdekelve, Budapest székesfőváros árvaszéke, mint illetékes gyámhatóság által, jóváhagyattak, s jóllehet az árvaszék 15466'1889. számú határozatában az özvegy, t. i. a perbeli alperes által az ingatlanokra özvegyi jog czimén fentartott haszonélvezeti jog ellen elvileg észrevétel fenn nem forgott, a budapesti