Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az örökösödési eljárás. 275 Kir. tábla: Minthogy a néhai K., szül. K. I. hagyatékát illetőleg sem a hagyaték átlagának megállapítása, sem az osztály tekintetében az érdekeltek között egyezség létre nem jött, a mennyiben egyfelől az örökhagyó egyenes leszármazói a hagyatéki vagyont lemenő törvényes öröklés jogán egészben maguknak kérik átadni, mig másfelől K. P. az örökhagyó lemenő örököseivel a b) alatt beügyelt okmány szerint létrejött osztályos egyezség értelmében a hagyatéki vagyon egy harmadát magának kéri átadni, és igy az örökség tárgya iránt annyira ellentétes igények tétettek, hogy az osztály tárgyának birói megállapítása előtt osztály megtételéről szó sem lehet: ennélfogva az elsőbirósági végzés megváltoztatásával K. A.-t, Z. N.-t és M., szül. Z. A.-t a néhai K., szül. K. I. után maradt hagyatéki vagyon vitássá vált egy harmadára formált igények érvényesítése végett az ime egyharmad birtokában levő K. P. ellenében perre s keresetüknek jelen végzés kézbesitésétől számitandó 60 nap alatti beadására utasitja azzal, hogy a mennyiben a keresetet a kitűzött határidő alatt be nem adnák és ezt a hagyatéki biróság előtt a fentebb kitett idő alatt nem igazolnák, a hagyaték a perre utasitott igényre való tekintet nélkül fog átadatni. Curia : A másodbiróság végzése megváltoztattatik és az első biróság végzése hagyatik helyben. A másodbiróság végzésének a megváltoztatásával az első biróság végzése indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert K. P. igényét, néhai özv. K., szül. K. hagyatékára nem öröklésre, hanem egyezségre alapitván, annak érvényesítése hagyatéki eljárás keretébe nem tartozik. K., szül. K. I , tulajdonát a stepanói 371. sz. telek jegyzőkönyvben felvett ingatlan 'nem képezvén, a hagyaték állagából kihagyandó volt. (1900 márczius 22-én 862. sz. a.) 24. Az örökhagyó birtokában talált betéti könyvecskére formált tulajdoni igény nem lehet alapja perre utasításnak, a miért is a hagyaték annak daczára átadandó. Curia: Hagyatéki ügyekben az 1894 : XVI. t.-cz. 84., 85. §§-ai értelmében perre utasitásnak csakis öröklési igényeknek a törvény rendes útjára való érvényesítése czéljából van helye s perre utasitó végzés akkor hozandó, ha ellentétes öröklési igények forognak fenn s a különböző örökösödési jogczimre hivatkozó felek közt az egyezség létre nem hozható. Kivételnek egyedül az idézett törvényczikk 70. §-a esetében, vagyis akkor van helye, ha az örökhagyó tulajdonául oly ingatlan van a telekkönyvbe bejegyezve, mely nem az örökhagyót illeti, hanem más harmadik személyt, vagy melyet harmadik személy, mint tényleges birtokos igényel s az ilyen harmadik személy és az örökösök közt a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat kiállítása iránt megállapodás létre nem hozható. Tekintve azonban, hogy a jelen esetben ingó vagyonról, nevezetesen postatakarékpénztári betétkönyvről van szó, mely betétkönyv H. J.-né örökhagyó birtokában találtatott s hagyatékául felvétetett és a melyre öröklési igénynyel örökhagyó végrendelete alapján egyedül H. E.-né lépett fel; Székesfehérvár városa pedig a kezelése alatt álló városi szegényintézeti alap képviseletében a kérdéses betétkönyvet nem a fentnevezett örökhagyó utáni örökösödés jogczimén, hanem azt vitatva, hogy a néhai M. S.-nek 18*