Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

274 Az örökösödési eljárás. a jegyzőkönyv során az ő egyezségi ajánlatát nem fogadták el, s igy az egyezség létre nem jött, alappal nem bir, minthogy a jegyzőkönyv szerint alperesek a felperes által tett egyezségi ajánlat folytán kérték, hogy annak megfelelően a hagyaték reájuk ruháztassék felperesnek élethosszig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintettel arra, hogy az 1895 november 21-én tartott, érvényességében megtámadott hagyatéki tárgyalás ellen felperes előterjesztéssel élt, és a hagyatéki biróság ezen előterjesztés következtében azt a jegyzőkönyvet nemcsak a hagyaték átadása alapjául el nem fogadta, de 3363; 1897. sz. végzésével a kir. közjegyzőt a tárgyalás folytatására utasította ; tekintettel továbbá arra is, hogy ennél a tárgyalásnál az előterjesztéssel megtámadott tárgyalás érvényessége ellen az is felhozatott, hogy az a tárgyalást nem az azzal megbizott kir. közjegyző, hanem ennek arra nem hivatott Írnoka tartotta meg és ezen állítás valósága ellen alperesek ottan ellent nem mondottak ; tekintettel végül arra is, hogy Sz. P. volt közjegyzői irnok tanú azt, hogy ő tartotta meg a tárgyalást és a kir. közjegyző a jegyzőkönyvet csak utólagosan irta alá, esküvel megerősitette : mindezekből megállapítható, hogy a tárgyalást nem az azzal megbizott kir. közjegyző tartotta meg, a miből azon tárgyalásnak semmisége következvén, az ott tett, a kérdéses osztályegyezségre vonatkozó különben sem elég szabatos nyilatkozatok érvénytelenek és az a jegyzőkönyv a hagyaték átadásának alapjául nem szolgálhat. Ezen okokból a keresetnek feltétlenül hely adandó lett volna, de mivel felperes az alsóbirói Ítéletek ellen nem felebbezett, a kir. táblának eskütől feltételezett Ítéletét előnyére megváltoztatni nem lehet, következően azt helyben kellett hagyni. (1902 deczember 3-án 714/1902. sz. a.) 22. Az 1894: XVII. t.-cz. 55. és 95. §§-ai értelmében a hagyatékhoz tartozó vagyonnak a terhek és hagyományosok kifizetése szempontjából való értékesítése vagy az értékpapíroknak beváltása iránt az öszszes érdekeltek meghallgatandók. (Budapesti tábla 1898 október 5-én 5541. sz. a.) 23. A nem öröklésre, hanem osztályos egyezségre alapított igény nem lehet akadálya a hagyatéki vagyon átadásának. Kir. járásbíróság: Három örökhagyó hagyatéka tárgyában a .... kir. közjegyző által 1898 május 4-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt öröklési nyilatkozat alapján. I. A leltárban 1—12. tétel alatt összeirt ingók, valamint az .... ingatlanoknak K. I. nevén vezetett része K. P.-nak végrendeleti öröklés czimén. II. Az .... ingatlanoknak K., szül. K. I. nevén vezetett része x/2 részben K. A.-nak s y2 részben J., szül. K. J.-nak, III. Az .... ingatlanoknak J., szül. K. J. nevén vezetett része, valamint a jelen végzés II. pontja szerint ugyanezen örökhagyóra esett osztályrész y2 részben J. N., y2 részben pedig M., szül. J. A.-nak törvényes öröklés czimén bíróilag átadatik .... K. P., a néhai K., szül. K. I. hagyatékára támasztott igényével, mivel ezen kérdés eldöntése a hagyatéki eljárás keretébe nem tartozik, a polgári perutra utasittatik.