Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 252—254. §. 257 vagy jegyzőkönyvi tárgyalás során meghallgatja és végzés által határoz. Az e tárgyban hozott végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 252. §. A zárlati költségeket, a mennyiben zárgondnoki számadásnak van helye, a 249. §. szerint a számadás kérdésével egyidejűleg, egyébként pedig a zárgondnok és a felek költségfelszámitása alapján, szükség esetében a felek meghallgatásával, a bíróság állapítja meg. A zárgondnoki dijak akkor is megállapítás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adattak. A zárgondnoki dijak megállapítását tárgyaló végzés ellen felfolyamodást a zárgondnok is használhat. A zárlati költségek és zárgondnoki dijak megállapítását tárgyaló végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 758. A kinevezett zárgondnok, a felügyelete alá helyezett végrehajtási tömeg kezelésénél a rendes gazda gondosságával tartozván eljárni, a kezelés körül csak olyan kiadásokat jogosult tenni s számithat föl a tömeg terhére, a melyek szükségesek és czélirányosak. A végrehajtási törvény 76. §-a szerint a végrehajtás alá vett ingók átszállításának csak a végrehajtást foganatosító bíróság engedelmével és rendeletére van helye az ily rendelkezés kikérése nélkül a zárgondnok által önmagától foganatba vett átszállítás költségei felszámítására a zárgondnok nem jogosult. (A Curia felülvizsgálati tanácsa 1903 május 13-án G. 13. sz. a.) 253. §. A jelen törvény 245., 246., 247., 248., 249., 250. és 252. §§-nak a zárgondnoki utasításokra, a zárgondnok jogai és kötelességeire, a zárgondnok elmozdítására, a zárgondnoki számadásokra, a zárgondnoki kezelés alatt befolyt jövedelmi tárgyak értékesítésére, a zárgondnoki számadások elintézésére, a zárlati költségek és zárgondnoki dijak előlegezésére és megállapítására vonatkozó rendelkezései a jelen törvény 75., 164., 180., 208., 211. és 213. §§-ai értelmében, valamint a hagyatéki eljárás során rendelt zárlatok eseteiben is, a dolog természetének megfelelően alkalmazandók. A zárgondnoki költségek és dijak ezen esetekben a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság, illetőleg a hagyatéki bíróság által állapittatnak meg. 759. Az 1881 : LX. t.-cz. 253. §-a értelmében a törvényczikknek a zárgondnoki számadásokra vonatkozó 247., 248., 249. és 250. §§-ban foglalt rendelkezései a hagyatéki eljárás során elrendelt zárlatok eseteiben alkalmazandók, ezeket a rendelkezéseket fentartotta az 1894: XII. t.-cz. 93. §-a is és a sommás eljárás 229. §-a az ilyen esetekre irja elő a sommás eljárást. (A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1902 november 18-án I. G. 271/1902. sz. a.) 254. §. A fennálló törvényekben előforduló másnemű zárlat (sequestrum) eseteiben a szokott eddigi eljárás tartandó meg. 760. Az 1894 : XVI. t.-cz. 92. §-ának ötödik bekezdésében a zárlat elrendelésére megkívánt előfeltételek kimutatása esetén a hagyaték állagának biztosítása szempontjából a hagyatéki zárlatnak akkor is helye van, ha az özvegyi haszonélvezetre jogosult özvegy van a birtokban. (Curia 1903 július 6-án 4607. sz. a.) Jegyzet a 252. §-hoz. Hogy ingó vételár felosztása esetén a zárgondnoki dijat ki tartozik viselni, 1. a 75. és 119. §§-nál közölt határozatokat. Jegyzet a 253. §-hoz. Hogy a zárgondnoki dij nem előnyös költség, erre 1. a 75. és 119. §§-nál közölt határozatokat. Grecsák. : Magyar Döntvénytár III, 17