Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

256 A végrehajtási eljárás. 250—251. -250. §. A zárlat költségeit — ideértve a zárgondnoki dijakat is — a zárlatot kérő tartozik előlegezni. A zárlat tartama alatt felmerülő költségek — a 237. §. f) pontjának eseteit kivéve — a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők. Ha a zárlatot kérő a zárlat foganatositása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a bíróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltatná, a zárlat hivatalból feloldandó. 756. Az 1881 : LX. t.-cz. 250. §-a értelmében a zárlat tartama alatt felmerülő költségek a 237. §. f) pontjának esetét kivéve, a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők, azok közé a költségek közé a zárgondnoki dijak és kiadások is tartoznak. E mellett a jogszabály mellett az a kérdés, hogy a zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő között minő jogviszony áll fenn, valamint hogy a zárlat helyesen rendeltetett-e el és hogy a zár alá vett vagyon egy harmadik személy igénykeresete következtében a zár alól feloldatott, a zárgondnokra nem tartozik és dijaira és kiadásaira nézve az idézett 250. §-ban biztosított jogát el nem enyésztheti. A 250. §-nak az a rendelkezése, hogy a zárlat költségeit ideértve a zárgondnok dijait a zárlatot kérő tartozik előlegezni, csak arra az esetre áll, ha azok a jövedelemből nem fedezhetők. (Curia 1900 február 9-én I. G. 585/1899. sz. a.) 757. Ha a zárlat alatt a felek között a követelés összegére egyezség jön létre, a végrehajtást szenvedő ennek alapján tartozását kiegyenlíti, ebben a kifizetett összegben a zárgondnoki dijak benfoglaltatnak s igy többé a végrehajtást szenvedett ellenében zárgondnoki dij már meg nem állapitható. Budapesti tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 250. §-ának általános rendelkezése értelmében a zárlat költségeit, ide értve a zárgondnoki dijakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni. Abban az esetben tehát, a midőn a végrehajtó és a végrehajtást szenvedő felek a követelés összegére nézve egymás között megállapodnak és a végrehajtást szenvedő fél az egyezségileg megállapitott összeget a követelés kiegyenlitése czéljából kifizeti, ebben a kifizetett összegben a zárgondnoki dijak ellenkező kikötés hiányában benfoglaltaknak tekintendők, mert feltételezni kell, hogy a követelő fél az összes őt illető követelését és ebben az őt terhelő költséget is felszámította és ennek alapul vételével jött létre a megállapodás. Ily körülmények között a zárgondnoki dijak, a melyek előlegezése a zárlatot kérő felet terhelte, az egyezségileg megállapitott összeggel a zárlatot kérő féllel szemben kiegyenlítetteknek lévén tekintendők, a zárgondnok diját és költségét csupán a zárlatot kérő fél terhére lehetett megállapítani. Ez alapon kellett az elsőfokú bíróság végzését a fentebbiek értelmében megváltoztatni. (1902 szeptember 3-án 4721/1902. sz. a.) 251. §. Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél s minő részben köteles viselni, a 232. §. a), d), e) és f) pontjainak eseteiben, és a ej pont esetében is akkor, ha a zárlat igazolására per indittatik, a biróság rendszerint a per során határoz. Ha a perben ily határozat nem hozatott, valamint a,b) pont eseteiben, a zárlati költségek viselésének kérdésében a perbeli Ítélet jogerőre emelkedése, illetőleg a megindított másnemű eljárás jogerejü eldöntése vagy esetleg a zárlat feloldása után a per bírósága, vagy ha per nem indíttatott, a zárlatot elrendelő biróság a feleket sommás