Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 246—249. 255 246. §. Ha kötelességeinek a zárgondnok pontosan meg nem felel, vagy megbízhatósága iránt aggályok merülnek fel: állásától, bármelyik fél kérelmére, a biróság belátása szerint időközben is előmozditható. Sürgős esetekben a biróság a zárgondnokot állásától hivatalból is elmozdíthatja. Az elmozdítást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az elmozdított zárgondnok helyébe a biróság, a felek meghallgatása után nevez ki ujabban zárgondnokot s ennek kinevezéséig a zárlat fentartására szükséges ideiglenes intézkedéseket a körülmények szerint teszi meg. Az elmozdítás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az újonnan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadásnál és átvételnél felmerült nyilvánvaló hiányt valószínűen fedező összeg erejéig, a biróság a jelentés beérkezte után a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtást rendel el. 247. §. Azon esetben, midőn valamely dolog vagy jog jövedelme vagy kezelése vétetett zárlat alá : köteles a zárgondnok a zárlat végeztével és ha a zárlat egy évnél tovább tart, mindegyik naptári év végén, esetleg pedig a biróság rendeletére rövidebb idő alatt is a zárlatot rendelő bírósághoz rendesen vezetett számadást bemutatni. Ha a zárgondnok számadását a határidő lejárta után hivatalból kitűzendő s meg nem hosszabbítható zárhatáridő alatt be nem adná : állásától hivatalból elmozdítandó s egyszersmind ellene a valószinü hiányt fedező összeg erejéig az érdeklettek bármelyikének kérelmére a biztosítási végrehajtás elrendelendő. 248. §. A zár alá vett tárgy jövedelmét képező ingóságok értékesítése iránt a zárgondnok a zárlatot rendelő bírósághoz javaslatát előterjeszteni köteles. Az értékesítés módozata, esetleg a természetben való megtartás iránt a biróság a felek meghallgatása után. belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesítés más módozatába meg nem egyeztek : az értékesítés birói árverés utján történik. Az e tárgyban hozott bírósági végzés és az árverési hirdetmény ellen felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye nincs. 249. §. A zárgondnok által beadott és a bíróságnál megtekinthető évi és végszámadásról a biróság a feleket azzal értesiti, hogy észrevételeiket 30 napi zárhatáridő alatt Írásban annál bizonyosabban adják be, minthogy különben a számadás helyesnek fog tekintetni. Észrevételek beadása esetében a biróság a feleket és a zárgondnokot sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netaláni bizonyítási eljárás után ítélet által határoz. Az elsőbirósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági Ítélet ellen felebbezésnek helye nincs. 755. A zárgondnoki számadás feletti észrevételezés tárgyalásában a felek eskü alatti kihallgatásának helye van. Curia: Az 1881 : LX. t.-cz. 294. §-a értelmében a biróság abban az esetben, ha a zárgondnoki számadásra észrevételek adattak be, a bizonyitási eljárás befejezése után Ítélet által határoz, ebből pedig önként folyik, hogy a biróság ily esetben mindazokat a bizonyítékokat alkalmazhatja, melyeknek a peres eljárásban helye van. (1902 június 25-én I. G. 202. sz. a.) Jegyzet a 249. §-hoz. Mint a Curia állandó gyakorlatával ellenkező, töröltetett : A végrehajtási eljárásban kirendelt zárgondnok számadásának helyeslése és a zkrgondnoki díj megállapítása iránt a kir. járásbíróság által hozott ítélet ellen használt felebbezés másodfokú elintézésére nem az 1893 : XVIII. törvényczikkben foglalt felebbezési eljárás szabályai, hanem az eddigi szabályok alkalmazandók. Ehhez képest az emiitett Ítélet elleni felebbezés nem az 1893 : XVIII. t.-cz. 131. §-ában megszabott 15 napi, hanem az 1881 : LIX. t.-cz. 32. §-ában megszabott 8 napi határidő alatt adandó be. (Budapesti tábla 7. határozat, I. kötet, 194. 1.)