Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

254 A végrehajtási eljárás. 245. hatalmazónak a zárlatot kérő tekintendő, hanem figyelemmel egyrészről arra, hogy a zárgondnokot a biróság rendszerint a zárlatot kérő ajánlatára nevezi ki, másrészről pedig figyelemmel arra, miszerint alapos és igazolt kifogások emelésével a zárgondnokot a zárlatot szenvedő is elmozdíthatja s különösen a mi még fontosabb, a kezelési utasítások adásába ő is befolyhat: kétségtelen, hogy a zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő, élükön a zárlatot elrendelő bírósággal, együttesen tekintendők a zárgondnok meghatalmazójának. E szerint a méghatalmazási viszonyból kifolyólag a zárlatkérő a zárgondnoknak csupán azon tényeiért s mulasztásáért terhelhető felelősséggel, a melyek az ő egyoldalú különös utasításaira vezethetők vissza, de ezen esetben is csak akkor, ha a zárlatot szenvedőnek a törvény által biztositott beavatkozási jogából folyólag nem volt módja és alkalma a reá nézve sérelmes zárgondnoki ténykedés vagy mulasztás elhárítására, mert ellenesetben ahhoz ő is hozzájárultnak lévén tekintendő, az abból esetleg származott jogsérelme miatt figyelembe vehetőleg nem panaszkodhatik. Kir. tábla : A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. törvényszék Ítéletének a felperesek által felebbezett részét megfelelő indokai alapján helybenhagyatik. Curia: A kir. Ítélőtábla Ítélete felperesek által felebbezett részében az első biróság Ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1902 márczius 5-én 7346/1901. sz. a.) 753. Zárgondnok hatásköre kártérítési per indítására nem terjed ki. Temesvári tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 245. §-a szerint a zárgondnok jogai és kötelességei a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak ; már pedig a meghatalmazott részére perek indításához különös meghatalmazás kívántatik és így a zárgondnok külön bírósági utasítás nélkül, csupán a haszonbérkövetelésnek bírói uton való érvényesítésére bír kereseti joggal, de maga a zárgondnoki megbízás a szorosan vett kezelés korlátain kivül eső kártérítési per megindítására való jogosultságot nem foglalja magában. (1900 június 26-án G. 46/1900. sz. a.) 754. A zárgondnok, ki mint vagyonkezelő, más utasítás hiányában jogosítva van ugyan minden oly ügyletre, mely a gazdaság rendes vezetésével jár s igy a terményeknek biztosítására is; a zárgondnoknak az 1881 : LX. t.-cz. 245. §-a szerint korlátolt vagy korlátolható képviseleti joga azonban, külön felhatalmazás nélkül, vélt nyilatkozatnak a képviselt nevében való kiállítására nem terjed ki. (Szegedi törvényszék.) Curia: (1902 február 15-én 1010. sz. a.)i) J) Jegyzet. A zárgondnok jogaira és kötelességeire vonatkozólag a végrehajtási tömeg kezelésénél, valamint a kezelése alatt levő ingók átszállithatására nézve, lásd a 254. §. alatt közölt határozatot.