Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 245. §. 253 749. A végrehajtási törvény 236., illetve 244. §-a szerint a kártérítési per indítására szolgáló három havi határidő a zárlat igazolása iránt lefolyt perben hozott felmentő Ítéletnek vagy a zárlat feloldását rendelő végzésnek jogerőre emelkedésétől számítandó három hónap alatt indítandó meg; a törvény ama rendelkezésének azonban nem lehet megszoritó értelmet tulajdonítani, tehát az a három hónap nem az illető itélet vagy végzés egyes részeinek, hanem ama Ítéletnek vagy végzésnek a maga egészében való jogerőre emelkedésével veszi kezdetét. (Curia 1899 deczember 5-én I. G. 465/1899. sz. a.) J) 1 245. §. A zárlatot elrendelő bíróság a zárgondnokot a szükséghez képest, esetleg a feleknek meghallgatása után hivatalból, vagy a felek valamelyikének kérelmére a körülményeknek megfelelő kezelési utasítással látja el, melyet a zárgondnok követni tartozik. Ily kezelési utasitást a bíróság intézkedéséig a kiküldött is adhat ki. A kezelési utasitás meg nem tartása vagy a helytelen kezelés esetében a felek a zárlatot elrendelő bírósághoz előterjesztéssel élhetnek. A bíróság szükség esetében a feleknek és a zárgondnoknak meghallgatása után határoz. A 237. §. f) pontja esetében a zárgondnok oly kezelési utasítással látandó el, mely a tulajdonos rendelkezési jogának lehető épségben tartása mellett, a jelzálog állagának és tartozékainak sértetlenül való fentartása szempontjából megfelelőnek mutatkozik. Ezen esetben a zár alá vett vagyon jövedelme a tulajdonost illeti. A zárgondnok jogai és kötelességei máskülönben a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak. 750. Az 1881 : LX. t.-cz. 245. §-a utolsó bekezdésének ama rendelkezéséből, hogy a zárgondnok jogai és kötelezettségei a meghalalmazottéval azonosak, nyilvánvaló, hogy a zárgondnok annak a meghatalmazottjaként tenkitendő, a kinek kérelmére és érdekében kirendelve lett. (Budapesti tábla 1899 április 13-án T. G. 11/1899. sz. a.) Ellenkező : 751. A végrehajtási eljárásban alkalmazott zárgondnok nem tartható a végrehajtató meghatalmazottjának és hogy ehhez képest a zárgondnok mulasztásáért a végrehajtató esupán azért, mert végrehajtást kért és foganatosíttatott, felelősséggel nem tartozik. (Pécsi tábla 1900 április 9-én Gr. 22. sz. a.)2) 752. A zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő, élükön a zárlatot elrendelő bírósággal, együttesen tekintendők a zárgondnok meghatalmazójának. Kir. törvényszék: A zárgondnok kötelességeit és felelősségét az 1881 : LX. t.-cz. 245—249. §§-ai akként szabályozzák, miszerint a zárlatot szenvedő részére is a zárlat alá vett javak kezelése felett folytonos felügyeleti jogot biztosítanak s e szerint a zárgondnokot a netaláni mulasztásáért vagy visszaélésért a zárlati idő bármely szakában azon biróság utján, a mely a zárlatot elrendelte, felelősségre vonhatja, elmozdíthatja és kártérítési kötelezettségét megállapíthatja. Tény az, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 245. §-ának utolsó bekezdése a zárgondnok jogait és kötelességeit a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosítja. Ebben azonban nincs kimondva az, hogy meg!) Lásd a 236. §-nál közölt 736. számú határozatot is. -) E két ellentétes felfogást tisztázza a nyomban következő 752. sz. határozat.