Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 240—241. §. 251 lannak már elválasztott termését, mint ingóságot foglalja le, hatályos azzal a* végrehaj tóval szemben, a kinek javára az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtási jog telekkönyvileg feljegyeztetett, de tényleges zár alá vétel által még nem foganatosíttatott. (Nagyváradi tábla 5. határozat, I. kötet, 269. 1.) 240. §. Ha a zárlat csupán valamely ingatlan tulajdonjogának biztosítására rendeltetett el: a foganatosítás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik és ezen esetben, a telekkönyvi feljegyzés végett, az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A bíróság a zárt kérőnek határozott kérelmére azonban a tartozékok összeírását s zárgondnoki kezelés alá adását ezen esetekben is elrendelheti. Ingóságokra, vagy valamely ingatlan használati jogára elrendelt zárlat a helyszínén, a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik. A zárgondnokot a feleknek és ha a zárlat az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetett el, a zárlatot kérőnek ajánlatára a zárlatot rendelő bíróság nevezi ki. Zárgondnokul elegendő vagyoni biztosítékkal biró, megbízható egyén nevezendő ki ; kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakhelye és körülményei a zárgondnoki dijak és költségek felesleges szaporodását ne eredményezzék. A mennyiben a zárlat más bíróság területén foganatosítandó : a zárlatot elrendelő bíróság a zárgondnok kinevezését a foganatosítás végett megkeresett bíróságra bizhatja. 744. Ingók helyettesítése zárlat alatt. Curia: Ha a végrehajtást szenvedő tehenészet állományát alkotó és a birói zár alatt álló teheneket időszakonkint másokkal helyettesiti, a birói zár hatálya kiterjed a cserélt állatok helyett a tehenészetbe utóbb beállított tehenekre is. (1901 október 1-én 5907/1901. sz.. a.) 241. §. A 237. §. a), b), c), d) és e) pontjának eseteiben a zárlatnak azon joghatálya van, hogy ingatlanokra a telekkönyvi feljegyzés iránti megkeresés megérkeztének időpontjától, ingóságokra a helyszínén foganatosított zárlat esetében pedig a fogatositás időpontjától számítva, harmadik személy a zárt kérő kárával, a zárlat tárgyára jogokat nem szerezhet. 745. Az 1881 : LX. t.-cz. 241. §-ának rendelkezéséből önként folyik, hogy oly harmadik személy, a ki a zár alá vett ingóságokra a zárlat foganatosításának időpontját megelőzően keletkezett jogviszonyból tulajdoni joggal vél birni, ebbeli jogát a birtokos és a zároltató ellen indítandó tulajdoni keresettel érvényesítheti. (Curia 1901 április 12-én G. 103. sz. a.) 746. Az 1881: LX. törvényczikknek a zárlatot tárgyazó fedezete igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igénykeresetnek helye nem lehet. (Curia 1893 szeptember 14-én 7715/1893. sz. a.) 747. A zárlat megszüntetésére irányuló kereset elbírálására a végrehajtást foganatosító bíróság az illetékes. A Curia felülvizsgálati tanácsa: Jóllehet, ha valaki a foganatosított zárlat által jogaiban sérelmet szenved, a végrehajtási törvény 216. §-ában foglalt joghasonlatosságnál fogva nincs elzárva attól, hogy ebbeli sérelmének orvoslása végett a foganatosított zárlat megszüntetése