Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 238—239. §. ügyben a perbeli bizonyitékokra való hivatkozás, másrészt nem alkalmazhatók a perrendtartás 111. §-ában s meghatározott jogkövetkezmények annak a félnek terhére, a ki a kellőleg fel nem szerelt zárlati kérvény következtében kitűzött tárgyaláson meg nem jelent. (Budapesti tábla 1888 július 16-án.) *) 238. §. A 237. §. b) és. c) pontjának eseteiben feltétlenül, az aj pont esetében pedig akkor, ha a zár alá veendő tárgy iránt per van inditva, vagy a zárlati kérelem beadásával egyidejűleg megindittatik : a zárlat elrendelése iránti kérvény a per bírósághoz adandó be. A 237. §. a) pontja esetében, ha a zárlat a per meginditása előtt kéretik, ugy a 237. §. c), d) és f) pontjainak esetében, a zárlati kérvény vagy megkeresvény, ahhoz képest, a mint a zárlat tárgyát ingatlan, vagy ingó vagyon képezi, azon birtokbirósághoz vagy járásbírósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatosítandó. Ha a zárlat ingókra és ingatlanokra szándékoltatik intéztetni, az elrendelésre a birtokbíróság illetékes. Több birtokbiróság vagy több járásbíróság területén foganatosítandó zárlat esetében, a választási jog a zárlat-kérőt illeti. 239. §. A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény a 237. §. b) és c) pontjainak eseteiben az ellenfél meghallgatása nélkül; az a), d) és e) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatása után intéztetik el. Utóbbi esetekben, a mennyiben a késedelem veszélylyel járna, a zárlat előlegesen, az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelhető ; egyidejűleg azonban a felek meghallgatására határnap tűzetik s ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fentartása, vagy feloldozása végzés által döntetik el. Az előlegesen elrendelt zárlatot feloldó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. A 227. §. f) pontja esetében a zárlat csak az ellenfél meghallgatása és szükség esetében előre bocsátott bizonyítási eljárás után rendelhető el. A zárlat elrendeléséről az ellenfél rendszerint a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadása alkalmával értesíttetik. A 237. §. a) és f) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztositék-összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (42. §.) a zárlat foganatosítása előtt letenni legyen köteles. 742. Az első bíróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-a a), dj és e) pontjai alapján a 239. §-a szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetik el, s a felek meghallgatására egyidejűleg határnap tűzetik ki, az a fél, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, nem élhet külön felfolyamodással. (Curia IV. döntvény, I. kötet, 124. I.) 2) 743. Annak a végrehajtatónak a zálogjoga, a ki a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzésének időpontja után, de foganatosítása előtt az ingatJ) A jogsérelmek orvoslására vonatkozólag zárlat esetén, lásd a 241. és 244. §§-nál közölt határozatokat. 2) Vonatkozással az alábbi döntvényekre : A pozsonyi kir. ítélőtábla 3. számú polgári döntvénye. Az első bíróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881 : LX. t.-cz. 237. §-ának a) pontja alapján és a 239. §. szerint az ellenfél meghaUgatása nélkül előlegesen elrendeltetett és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, az a fél, ki ellen a zárlat elrendeltetett, külön felfolyamodással nem élhet. A kolozsvári kir. Ítélőtábla 9. számú polgári döntvénye. Az első bíróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat, az 1881: LX. t.-cz. 237. §. a) pontja alapján és a 239. §. szerint, az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetett el és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, külön felfolyamodásnak helye van