Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 237. 249 740. Bírósági zárgondnok támogatása végett szükséges karhatalom kirendelése iránt indított ügyben az eljárás birói útra tartozik. Kir. minisztérium: M. Mihálynak M. Gligor elleni zárlati ügyéből az aradi kir. járásbiróság és az aradi járás főszolgabírója között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1901 november 27-én tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján a következőkép határozott : Ebben az ügyben az elj biróság hatáskörébe tartozik. Indokok : Az aradi kir. törvényszék M. Mihály kurticsi lakos javára, M. Gligor kurticsi lakos ellen a kurticsi 241. sz. telekjegyzőkönyvben A. I. 275. hr. és 377. öi. sz. háznak és belteleknek birtokára az 1881: LX. t.-cz. 237. §-ának b) pontja alapján 1901 február 22-én 3107 1900. sz. a. kelt végzésével a zárlatot elrendelte s annak a foganatositására s a zárgondnok bevezetésére az aradi kir. járásbiróságot megkereste. A kir. járásbiróság kiküldöttje 1901 márczius 23-án a zárlatot foganatosította, U. Juon zárgondnokot bevezette és arra utasította, hogy a zár alá vett beltelkes házat hasznosítsa, a zárlatot szenvedőt pedig figyelmeztette, hogy a zárgondnok megháboritása tilos. A kiküldött eljárását a biróság 1901 márczius 26-án 1901. V. 458/2. sz. alatt tudomásul vette. A zárt kérő 1901 április 5-én előadván, hogy a zárlatot szenvedő a zárgondnokot tisztében akadályozza s az ingatlanba be nem engedi, az aradi járás főszolgabirájától karhatálom kirendelését kérte, hogy a zárlatot szenvedő az ingatlanból eltávozzék és azt a zárgondnok rendelkezésére bocsássa ; a főszolgabíró azonban 1901 április 6-án 2617. sz a. arról értesítette a folyamodót, hogy kérelmével a járásbírósághoz forduljon. Az aradi kir. járásbiróság 1901 április 23-án 1901. V. 458/3. sz. a. a folyamodót kérelmével elutasította, mert a karhatalom kirendelésének a végrehajtási eljárásban csak az 1881 : LX. t.-cz. 32. §-ának eseteiben van helye, mert a zárgondnokot a kezelésére bizott dolog birlalatában az illetékes hatóság ép ugy megvédeni köteles, mint a tulajdonost, és mert a zárgondnoknak nemcsak visszahelyezéséről, hanem a további kizavarás meggátlásáról is van szó, ezen praeventiv intézkedések megtételére pedig a közigazgatási hatóság köteles. E szerint az aradi kir. járásbiróság és aradi járás főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek elintézéséül az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a zárgondnok a biróság megbízottja lévén, a mennyiben tisztének ellátásában gátolva van, a bírósághoz kell orvoslásért fordulnia, és pedig annál inkább, mert a zárlat végrehajtásához nem csupán a zárgondnok bevezetése, hanem a biróság felügyelet alatti zárgondnoki kezelés és ennek lehetővé tétele is tartozik. Ehhez képest a netalán szükséges karhatalom kieszközlése a biróság feladatát képezi. (1901 november 27-én I. M. 37116/1901. sz. a.) 741. Az 1881 : LX. t.-cz. 137. §-a értelmében a zártkörű már zárlati kérvényben köteles okiratokkal igazolni a birtokos ellen való igényét, vagy a zárlat elrendelésének kérdése egyedül a kérvényhez mellékelt bizonyítékok alapján döntendő e'. Ebből folyóan egyrészt nem vehető figyelembe zárlati