Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

228 A végrehajtási eljárás. 209—211. §. betét tanúsítása szerint a felfolyamodó főbérlő, mint Sz. L. engedményese javára CJ 81. sorszám alatt bekebelezett bérleti jog az 1900 márczius 16-iki rangsorozattal jegyeztetett be, ellenben a végrehajtató végrehajtási zálogjoga s illetőleg a követelés behajtása iránt inditott pernek folyamatban léte CJ 116. és CJ 101. sorszámok alatt az 1900 szeptember 22-iki, illetőleg 1900 augusztus 11-iki elsőbbséggel jegyeztetett fel: kétségtelen, hogy a főbérlő rangsorozatát követő elsőbbséggel biró végrehajtató kérelmére a haszonélvezetre vezetett végrehajtási zárlatnak foganatosítása alkalmával csupán a főbérlő mint a végrehajtási zálogjog hatályosságának beálltakor a végrehajtást szenvedővel szemben kötelezettségben álló fél által fizetendő főbérösszeg volt volna letiltható, minélfogva az első bíróság végzésének megváltoztatásával az előterjesztésnek helyet adni és a birói kiküldöttnek azt az eljárását, a melylyel ennek ellenére az egyes lakók által fizetendő bérösszegeket tiltotta le, megsemmisíteni kellett. (1902 október 29-én 6633/1902. sz. a.)1) 209. §. A zárgondnoki kezelés alatt befolyt nem pénzbeli jövedelem, a zárgondnok által az érdeklettek beleegyezése szerint s ha egyértelmű megállapodás létre nem jött, birói árverésen az ingóságok elárverezésére előirt szabályok szerint, értékesítendő, azon eltéréssel, hogy a zárgondnok az elárverezendő ingóságok jegyzékét és a becsértéket előtüntető becsülevelet (148. §.), kiküldött kirendelése végett, azon illetékes járásbíróságnak köteles bemutatni, melynek területén a haszonélvezet tárgya létezik. A kiküldött az árverési hirdetményt igénybejelentési felhivás nélkül bocsátja ki. A vételár és az árverési jegyzőkönyv a kiküldött által téritvény mellett a zárgondnoknak adatik át, a ki az árverési jegyzőkönyvet, számadását és a készpénzmaradványt, jelentés mellett, még pedig, ha a végrehajtási zárlat egy évnél tovább tart, évenkint a telekkönyvi hatóságnak bemutatni köteles (248—250., 252. §§-ok.). Az ingatlan haszonélvezetét terhelő mindennemű folyó adó a végrehajtási zárlat tartama alatt, a zárgondnok által fizetendő. 210. §. A végrehajtási zárlat folyama alatt bevett jövedelemből, — ha a haszonélvezetre a végrehajtató követelését megelőzőleg másnak a javára, zálogjog telekkönyvileg bejegyezve nincs, — a végrehajtató követelése és járulékai a telekkönyvi hatóság által kielégíttetik, s a netaláni maradvány a végrehajtást szenvedőnek kiadatik. Ha a haszonélvezetre a végrehajtató követelését megelőző más követelés van bejegyezve : az ingatlanok vételár-felosztására előirt szabályoknak a dolog természete szerint való alkalmazása mellett, a telekkönyvi hatóság által szabályszerű sorrendi tárgyalás tartatik s a vételárfelosztás annak szabályai szerint eszközöltetik. 211. §. A mennyiben az ingatlannak tulajdonjoga a végrehajtást szenvedőt illeti: a végrehaj tatónak jogában áll akár az ingatlan állagára vezetendő végrehajtással egyidejűleg, akár a nélkül, annak csupán haszonélvezetére a 208. és 209. §§-ok szabályai szerint végrehajtást vezetni. Az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtási zálogjog bejegyzését vagy a végrehajtási jog feljegyzését tárgyazó végzésről ezen esetben a bejegyzést vagy feljegyzést megelőző jelzálogos hitelezők is értesitendők. A haszonélvezetre vezetett végrehajtás, az ingatlannak elárverezését nem akadályozza és ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján még be nem szedett függő termésre és a mennyiben az ingatlan bérbe adva van, az ezen nap után esedékessé nem vált bérösszegre nézve, a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatálya nincsen. Azon végrehaj tatónak a követelése, a ki csupán az ingatlannak haszonélvezetére vezetett végrehajtást, az ingatlan vételárára az összes jelzálogos követelések után sorozandó. *) E két határozatnak és a 137. törvényszakasznak egybevetésétől nyilvánvaló, hogy a bekebelezett végrehajtási zálogjognak elsőbbsége a kir. ítélőtábla álláspontja szerint csak az esetre hat vissza a már bekebelezett zálogjogra, ha ez a bekebelezés (v. perfeljegyzés) végrehajtató közokirat (jelen esetben közjegyzői okirat) alapján történt.