Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

224 A végrehajtási eljárás. 208. §. Curia: Helybenhagyja, azért is, mert telekkönyvi akadály nincs, ily esetben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási törvény 136. §-a értelmében a megkeresesést foganatosítani köteles és mert különben is e telekkönyvi hatóság 130. §-ának 6. pontja a követelésnek az ingatlan haszonélvezetére való biztosítását kifejezetten megengedi. (1898 február 24-én 6895. sz. a.) 681. Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében, a megkeresett telekkönyvi hatóság a zálogjog előjegyzésével kapcsolatosan a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét el nem rendelheti. (Curia XII. döntvény, I. kötet, 131. 1.) *) 682. A vasúti vállalatból eredő jövedelemnek mint a vasút tartozékának lefoglalása csak a központi telekkönyvi hatóság által foganatosítható. Kir. tábla : Habár az előterjesztés a biztosítási végrehajtás foganatositása után 8 nap elteltével, tehát elkésve adatott be, mégis az abban előterjesztett sérelem, tekintettel az eljárásnak merőben törvényellenes voltára, hivatalból figyelembe veendő volt: mert az 1881 : LXL t.-cz. 3. §-a értelmében a vasutaknak a központi telekkönyvben bevezetett minden ingatlanai és azok tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet és jogi tekintetben egy egészet képeznek, ugyanezen törvényczikk 26. §-ának rendelkezése szerint pedig a vasutaknak ily egészet képező ingatlanai és azok tartozékai csak együtt és összeségükben vétethetnek végrehajtás alá s minthogy a vasutaknak készpénzbevételei azoknak, illetőleg a vállalatnak tartozékát képezik, azok birói foglalás és végrehajtás alá külön nem vonhatók. Habár tehát a lőcsei törvényszék 4712/1898. sz. a. végzésével a biztosítási végrehajtást a szepesváraljai h. é. vasutak összes ingatlanaira és azoknak haszonélvezetére, tehát az egész jószágtestre elrendelte, a haszonélvezet lefoglalása a felhívott törvényhelyek szerint csak az ingatlanok lefoglalásával együttesen történhetett volna meg, vagyis a haszonélvezet lefoglalása az 1881: LX. t.-cz. 208. és következő szakaszai értelmében az 1881 : LXI. t.-cz. 28—30. és 31. §§-ban foglalt módozatok mellett a megkeresett központi telekkönyvi hatóság által lett volna foganatosítandó. A birói kiküldött tehát azzal, hogy a végrehajtást szenvedő részvénytársaságnak a vasúti vállalatból eredő jövedelmét külön, mint ingót foglalta le, merőben törvényellenesen járt el és eljárása ebből az okból, valamint tekintettel arra, hogy ebben az esetben a végrehajtási eljárás felülvizsgálását a közérdek is követeli, már az első biróság által lett volna hivatalból megsemmisítendő. 3) Vonatkozással az alábbi határozatokra : A temesvári kir. Ítélőtábla 5. számú polgári döntvénye. Az ingatlan haszonélvezetére elrendelt biztositási végrehajtás esetében a végrehajtás foganatositása a zálogjog előjegyzésén túl nem terjedhet. A pécsi kir. Ítélőtábla 2. számú polgári döntvénye. Biztosítási végrehajtás esetében a zálogjognak az ingatlan haszonélvezetére történt előjegyzésével kapcsolalatosan a telekkönyvi hatóság a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét elrendelheti.