Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 181. §. 189 dásra. Az árverés napja után esedékes bérösszeg a vevőt illeti. A bérlőnek vagy haszonbérlőnek a bérbeadó elleni s esetleg a vételárra vonatkozó igénye, sértetlenül fenmarad. Az árverés napjától, annak jogerőre emelkedéséig esedékes bérösszeget a bérlő vagy haszonbérlő, ha a vevő által az árverés megtörténtéről értesíttetett, a végrehajtást szenvedőnek ki nem fizetheti, hanem a bíróságnál köteles letenni. 584. A bérlet tárgyának elárverezése önmagában még meg nem szünteti a bérleti szerződést, hanem annak megszüntetése czéljából az árverési vevő a végrehajtási törvény 185. §-a értelmében a bérlőnek előbb felmondani tartozik. Curia; Bérlőnek az tekintendő, ki az árverést megelőzőleg, a mennyiben ez házra vonatkozik, az illető házra nézve, azzal, a ki a bérbeadásra jogosítva van, bérleti szerződést kötött, tekintet nélkül, hogy a kibérlés az egész házra, vagy annak egyes lakásrészeire vonatkozik,, vagy, hogy a bérlő a kibérelt helyiségeket egészben vagy részben albérletbe adta. (1898 július 21-én 1. G. 251. sz. a.) 585. Az árverési vevő csak az árverési feltételekben megállapított jogok s kötelezettségek tekintetében jogutódja az árverést szenvedőnek, s igy az árverést szenvedő és haszonbérlője között létező haszonbéri szerződésnek az árverési feltételekben nem közölt kikötései az árverési vevőre nem irányadók. Kir. törvényszék: Az árverési vevő csakis ama jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódja az árverést szenvedettnek, a mely jogok és kötelezettségek az árverési feltételekben megállapitvák. A 181. §. nyilvánvaló értelme szerint a haszonbéri szerződés módozatai csakis az árverési vevő és a haszonbérlő közötti átadás és átvétel időpontjának meghatározására nézve irányadók, de nem egyszersmind a haszonbéri szerződésből a haszonbérlő javára származó egyéb jogokra s igényekre nézve is. A szerződés szerint az ingatlanság használatának joga alperes részére 1895 november 1-én megnyilván, alperes teljes joggal cselekedett, a midőn 1896 deczember havában a felperes által 1895 november l-ig az állagtól el nem választott s a maga javára fenn nem tartott nádtermést learatta és saját hasznára fordította, a miért jelperesnek megtéritéssel nem tartozik. Mindezek alapján felperes keresetét elutasitani kellett. Kir. tábla: Az első biróság Ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott és az első biróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert a keresetben emiitett őszi vetés az elárverezett ingatlannak alkatrészét képezvén, a dolog természete szerint a vételár beigérésénél a vevő arra, mint a megvenni szándékolt ingatlannak értékét emelő alkatrésze, tekintettel volt és igy az őszi vetés értékével alperes nem gazdagodott, mivel kétségtelen, hogy ha az ingatlan ezzel a növendékkel nem birt volna, az ingatlanért kevesebb vételárt igért volna. (1899 június 2-án 6743/1898. 3Z. a.) 586. Nem hatályos az árverési vevővel szemben a végrehajtást szenvedőnek és a haszonbérlőnek az árverési feltételek megállapítása után történt olyan megállapodása, hogy a haszonbérlő a haszonbérnek az árverés után lejárandó részleteit is előre kifizeti a végrehajtást szenvedőnek.