Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

176 A végrehajtási eljárás. 168. §. ingatlanaira vezetett végrehajtást, holott alperesnek adósa nem ez, hanem más M. F. ; felperesek pedig, kik a csatószegi 1197. sz. telekjegyzőkönyv­ben felvett ingatlanra nézve az előbb emiitett M. F.-nek tulajdonostársai, alperesnek tévedésen alapuló fellépése által a nem adós M. F. ellen veze­tett végrehajtás folyamán elrendelt árverés által ugy szenvednek jog­sérelmet, hogy az árverést az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alapján felpere­seknek mint tulajdonostársaknak jutalékaira is ki kellett terjeszteni. Minthogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ának szószerint vett értelme szerint a végrehajtás alá vonásnak megszüntetését csak az, kinek ingat­lanát tévedésből végrehajtás alá vonták, a jelenlegi esetben tehát csakis M. F. kérhetné ; a kérdés első sorban az, vájjon megilleti-e a 168. §. szerinti keresetre való jogosultság felpereseket is, a kiknek ingatlanát tulajdon­képen végrehajtás alá nem vonták. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény czélzata és a 156. §. rendel­kezése értelmében felperesek csak akkor kötelesek eltűrni azt, hogy tulaj­donjutalékuk is árverés alá kerüljön, ha ők a valóban és jogosan végre­hajtást szenvedőnek tulajdonostársai, más esetben pedig nem ; s tekin­tettel arra, hogy alperes tévedése folytán felperesek mégis jogellenesen szenvednék jutalékaik elárverezését, reájuk nézve pedig e szempontból végeredményében mindegy, hogy jutalékukat akár közvetlenül, akár társtulajdonosuk jutalékának közvetítésével vonják végrehajtási eljárás alá ; tekintve, hogy igy felperesek dologi jogaikban tényleg jogsérelmet szenvednek, e jogsérelemnek orvoslására pedig a törvénynek kelíő módot és alkalmat kell nyújtania ; nyilvánvaló, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a e tekintetben kiterjesztő magyarázatot igényel; s az idézett törvény­szakasz czélzata és rendeltetése alapján a végrehajtás alá vonás meg­szüntetésére nézve a kereset jogát meg kell adni azoknak a tulajdonos­társaknak is, a kiknek ingatlanát tulajdonostársuk jutalékára tévedésből vezetett végrehajtás utján veszik árverés alá. Egyebekben a kir. Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részéről felhozott indokokat magáévá teszi. Az itélet rendelkező részének kiigazítása azért vált szükségessé, mivel az e'ső bíróság tévesen a végrehajtást szünteti meg, holott a végre­hajtásnak az 1881 : LX. t.-cz. 30. §-a értelmében való megszüntetése magát a végrehajtásra való jognak megszűnését fejezi ki; a jelenlegi esetben pedig a végrehaj tatónak végrehajtási joga a valóban adós M. F. ellen nem szűnt meg, ez ellen a végrehajtást szabadon vezetheti; ebben a perben a 168. §. szerint is csak bizonyos ingatlan végrehajtás alá voná­sának megszüntetését lehet kimondani. A tévedésen alapulónak felismert végrehajtási bejegyzésekre vonat­kozó telekkönyvi törlés elrendelése pedig az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-án alapuló per megnyerésének törvényes következményeként volt kimon­dandó. (1901. deczember 18-án 3229. sz. a.) 547. A 168. §. szerinti keresettel élhet az a harmadik személy is, a ki a végrehajtást szenvedő javára az 1892: XXIX. t.-cz. értelmében tényleges birtoklás alapján eszközölt tulajdonjogi bejegyzés által sérelmet szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom