Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

174 A végrehajtási eljárás. 168. perbeli eljárást rendel. S minthogy a végrehajtási törvény 168. §-a szerint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a telekkönyvi hatóság előtt inditható perre nézve a jegyzőkönyvi eljárás van előírva, a mely az 1881: LIX. t.-cz. 12. §-a szerint a rendes eljáráshoz tartozik, nyilvánvaló, hogy az ily per nem sommás, hanem a rendes eljárásra tartozik és igy abban a felebbezési biráskodást a kir. tábla gyakorolja. {1898 szeptember 20-án 3952. sz. a.) 541. A végrehajtási törvény 168. §-ában szabályozott kereset az árverés megtartása után is megindítható. A törvény ugyanis e kereset beadását határidőhöz nem köti és az ingatlant, illetve a vitás jogot az árverési vételár helyettesíti. (Curia 1899 október 5-én 4828/1899. sz. a.) 542. Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. (Curia 55. t. ü., I. kötet, 70. 1.) 543. A dologi jogában sértett harmadik személy nem csupán a szoros értelemben vett végrehajtás, hanem az ingatlanra foganatosított zárlat esetén is felléphet a 168. §. szerinti keresettel. (Curia 1901 április 2-án 1518/1901. sz. a.) 544. Az árverés megtartása után az, a kinek ingatlanára a végrehajtás tévesen vezettetett, csak az esetben léphet fel keresettel a végrehajtató vevő ellen, ha az rosszhiszemüleg járt el. Kir. tábla: Habár a végrehajtási iratokból kitűnik az, hogy a zálogjog és ebből folyóan a végrehajtási zálogjog tévesen lett alperes javára felperesnek a csarnói 64. sz. telek jegyzőkönyvben B) 9. tétel alatt bejegyzett birtok jutalékára bekebelezve, illetve feljegyezve, a mennyiben az alperes volt adósának a felperessel hasonnevű K. Józsefnek (a K. András fiának) birtokjutaléka ugyanabban a telekjegyzőkönyvben B) 6. tétel alatt van felvéve, tekintettel azonban arra, hogy alperes a per tárgyává tett ingatlant nyilvános árverésen vásárolta meg, hogy annak vételárát kifizette s igy arra törvényes jogczimen tulajdonjogot szerzett, felperes keresetének csak abban az esetben lehetett volna helyt adni, ha felperes bizonyitotta volna, hogy alperes rosszhiszeműen járt el a végrehajtási eljárás folyamán és rosszhiszeműen szerezte meg a tulajdonjogot a peres ingatlanra ; ennek bizonyitása azonban felperesnek nem sikerült s ennek megállapithatására sem a végrehajtási, sem a periratok kellő alapot nem nyújtanak és pedig annyival kevésbbé, mert alperes nem is mint közvetlen hitelező, hanem mint A. Hermannak engedményese érvényesítette követelését birói uton s igy közvetlen tudomással sem birhatott arról, vájjon melyik K. József volt az, a ki jogelődjének tartozott. Curia: Helybenhagyja. (1896 márczius 17-én 3578/1895. sz. a.)