Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 156. §. 165 azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egyes birtokrészletek külön bocsáttassanak árverés alá. Ezen kérelem felett a telekkönyvi hatóság a tudvalévő lakhelylyel biró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs. A végrehajtató ezen esetben a 144. §-ban megjelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek kikiáltási ára külön-külön megállapítható legyen. Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejűleg árvereltetnek is, együttesen árverés alá bocsátani rendszerint nem lehet. Azonban a végrehaj tatónak az árverési kérvényben indokolt kérelmére és a tudott lakhelylyel biró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után, a telekkönyvi hatóság elrendelheti, hogy az ugyanazon telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlanok, ha ugyanazon telekkönyvbe vannak felvéve, vagy természetben egymás mellett feküsznek, együttesen bocsáttassanak árverés alá. 511. Különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtokdarabnak árverés czéljából való elkülönítése akkor is érvényesíthető, ha a részletek egy részére a végrehajtási zálogjog feltételtől függőleg és egy részére feltétlenül kebeleztetett be. Kolozsvári tábla: Az első bíróság határozatát részben megváltoztatja és az árverést a kápolniki 33. sz. telekjegyzőkönyvben 6—10., 12., 14. rendszám alatt felvett ingatlanokra elrendeli, mert a kérdéses telekjegyzőkönyvben foglalt helyrajzi számú részletek I. jegy alatt vannak ugyan összesítve és a telekkönyvi rendtartás 57. §-a szerint a zálogjog csak az egész telekkönyvi jószágtestre szerezhető meg, de mivel az 1881. évi LX. t.-cz. 155. és 172. §§-nak rendelkezései szerint ugy a végrehajtató, mint végrehajtást szenvedő jogositva van az esetben, ha a végrehajtás alá vont telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtokdarabból áll, az egyes birtokrészletek külön árverés alá bocsátását szorgalmazni, ebből folyólag a végrehajtató jogosult eme részleteknek árverés czéljából való elkülönitését akkor is érvényesíteni, a mikor a részletek között olyanok fordulnak elő, a melyeknek egy részére a végrehajtási zálogjog feltételeitől függőleg és egy részére feltétlenül kebeleztetett be. (1898 április 21-én 1230. sz. a.) 156. §. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás, rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés : a ) ha annak kikiáltási ára a 200 frtot meg nem haladja; b ) ha Budapesten olyan ház- és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az ötezer forintot meg nem haladja; c) ha olyan ház- és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára törvényhatósági joggal felruházott, illetőleg rendezett tanácscsal biró városokban a kétezer forintot meg nem haladja ; d) ha más községekben olyan ház- és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az ötszáz forintot meg nem haladja. 512. Vagyonközösség megszüntetését valamely ingatlanra nézve csak az kérheti, ki maga is azon ingatlanra vonatkozólag a telekkönyvben mint tulajdonos van bejegyezve. (Curia 1889 november 28-án 3181. sz. a.) 513. Vagyonközösség megszüntetése birói árveréssel. Curia: A tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy vagy vagyonközösségben maradjanak, hanem tekintet nélkül, hogy a közös dolog