Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

160 A végrehajtási eljárás. 148—149. §. b) a végrehaj tatónak és végrehajtást szenvedőnek megnevezését s azon tőke-' követelésnek összeg szerinti megjelölését, melynek behajtására a kielégítési végrehajtás irányozva van ; c) a megállapított kikiáltási árt; d) az árverés helyét és idejét, utóbbit a naptár szerinti nap és az óra megjelölésével ; e) a venni szándékozók által leteendő bánatpénz összegét; /) a fizetési határidőket; g) annak megemlítését, hogy az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek, a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál és az illető község elöljáróságánál tekinthetők meg. Ha az ingatlanok kikiáltási ára az ötezer forintot meghaladja, úgyszintén ha a kikiáltási ár kisebb ugyan, de az ingatlan a telekkönyvi hatóság székhelyén, vagy annak közelében fekszik, az árverés a telekkönyvi hatóság helyiségébe ; más helyen fekvő igatlanok árverése pedig, ha a kikiáltási ár ötezer forintot meg nem halad, az illető községházához tűzendő ki. A végrehaj tatónak az árverési kérvényben, a többi érdekletteknek pedig az árverési kérvény elintézése előtt beadott indokolt kérelmére a telekkönyvi hatóság az árverést a helyszínére tűzheti ki akkor is, ha a kikiáltási ár ötezerforintot meghalad. A hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg az árverés elrendelése a telekkönyvbe feljegyzendő. 501. Az elárverezendő ingatlan térfogatának kitüntetése, nem kelléke az árverési kérvénynek és hirdetménynek. Budapesti tábla: Az árverés elrendelése esetén kibocsátandó hirdetménynek az 1881 : LX. t.-cz. 147. §-ának a) pontja értelmében az elárverezendő ingatlannak csupán a törvényszéki terület, község és telekjegyzőkönyvi szám szerinti pontos megjelölését kell tartalmaznia, minélfogva az árverési kérvényben és az ahhoz csatolt adó- és becslési bizonyítványban az árverezendő ingatlan térfogatának kitüntetése nem kívántatik meg, a terület ki nem tüntetése okából az árverési kérvény nem utasítható el. (1903 deczember 23-án 6725. sz. a.) 148. §. A kikiáltási ár szőlőknél és házosztályadó alatt álló ingatlanoknál az évi államadó kétszázszoros összegében, házbéradó és földadó alá eső más ingatlanoknál, az évi államadó százszoros összegében, állapítandó meg. Az ingatlanok után fizetendő általános jövedelmi pótadó és a községi adók számításba nem vétetnek. Adómentes ingatlanok kikiáltási árának megállapítása végett a végrehajtató, ha az ingatlan a telekkönyvi hatóság székhelyén fekszik, ezen hatóság által állandóan alkalmazott szakértők bármelyike által, ha más helyen fekszik, az illető községelőljáróság két tagja által kiállított becslevelet az árverési kérvényhez (144. §.) mellékelve bemutatni köteles. Ezen esetben kikiáltási árul a becsár szolgál (159—160. §§.). 149. §. Az ingatlanokkal együtt a 148. §. szerint megállapítandó kikiáltási áron azon tartozékok is elárvereztetnek, melyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók (159. §.) A mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik el a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is. Ezeknek becsértéke, ha az érdeklettek valamelyike azt bírósági szakértő, illetőleg két községelőljárósági tag által (148. §.) kiállított s az árverés napját 8 nappal megelőzőleg bemutatott becslevéllel igazolja, a kiküldött által az árverés alkalmával a kikiáltási árhoz hozzászámittatik. Az árverési hirdetmények a leteendő bánatpénzre vonatkozó intézkedése ez által nem érintetik. 502. Ha az árverési feltételek ugy szólnak, hogy a vevő a megvett ingatlan birtokába az árverés jogerőre emelkedésekor lép, akkor a vevőt nem illeti meg az a függő termés, a mely az árverés jogerőssége előtt a rendes körülmények között le volt szedendő és tényleg le is szedetett.