Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)
72 Az idegen váltóról. 22. §. Az intézvényezett az elfogadást a váltóban kitett összeg egy részére szoríthatja ; minden más megszorítás az elfogadás teljes megtagadásának tekintetik. Az elfogadó azonban ily esetben is nyilatkozatának tartalma szerint váltójogilag felelős. 215. A váltó összegének kivételével minden más megszorítás az elfogadás teljes megtagadásának tekintendő. A V. T.-nek 22. §-ában foglalt ez a rendelkezés úgy értelmezendő, hogy a váltóbirtokos a váltót el nem fogadottnak tekintheti és ennek folytán a körülményekhez képest őt megillető jogait érvényesítheti (V. T. 25. §.); de az elfogadó ily esetben is nyilatkozatának tartalma szerint váltójogilag felelős, mint ezt ugyanaz a szakasz világosan kimondja. (Curia 1890 márczius 4 én 1160/1889. sz. a.) 216. A határozott fizetési határnappal ellátott váltót nem teszi kellékhiányossá az a körülmény, hogy az intézvényezett neve mellett más fizetési idő van kitüntetve, mert ez csak megszorítását jelenti az elfogadásnak, mely reá nézve hatályos ugyan, de a váltó érvényét nem érinti. (Curia 1898 június 27-én 502/1898. sz. a.) 216/a- Az az elfogadás, hogy két forint heti részletben fogadom el, a váltót kellékhiányossá nem teszi, hanem korlátolt elfogadás, mely a V. T. 22. § a értelmében megtagadásnak tekintendő s igy nem szül kötelezettséget. (Curia 1898 április 28-án 252/1898. sz. a.) 217. A váltó hátára vezetett részlettörlesztési megállapodás nincs befolyással magának a váltóügyletnek érvényére. A m kir. Curia: A másodbiróság Ítélete felhozott indokaiból és azért hagyatik helyben, mert a váltó szövege egységes lejárati időt tartalmaz, annak szövegében a fizetés részletfizetés alakjában kikötve nincsen, a váltó hátára vezetett részlettörlesztési megállapodás pedig nincs befolyással magának a váltóügyletnek érvényére akkor, midőn magában a váltóban a fizetési idő egységesen állapíttatott meg. (1902 november 28-án 565/1902. sz. a.) 23. §. Az intézvényezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő kifizetéseért váltójogilag felelős. Az elfogadás az intézvényezettet a kibocsátó irányában is váltójogilág kötelezi; ellenben az intézvényezettet elfogadása alapján, a kibocsátó ellen váltójogi kereset nem illeti. 218' A saját váltó kibocsátója, ha a váltó reá forgattatik is, szintén kibocsátó társa ellen váltói uton fel nem léphet, mert 6 mint egyenes adós, csak azon váltójogi kötelezettségnek tett eleget, mely őt törvény szerint terheli s mert az egyenes adós részéről teljesitett fizetés folytán a váltó czélját érvén, az további váltói jogok megszerzésére s bizonyitására nem alkalmas s ily jogokat a kibocsátónak a váltóbirtokos forgatmánya sem adhat. (Curia 1885 november 5-én 195>1885. sz. a.)
