Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 73 Az elfogadónak váltón alapuló fizetési kötelezettségét a kibocsátó részéről teljesített fizetés meg nem szünteti. Be van bizonyítva az, hogy felperesnek, mint váltóhitelezőnek, a kereseti váltóra, annak teljes összege erejéig, a váltónak kibocsátója, F. József már fizetést teljesített, valamint be van bizonyitva az is, hogy felperes ebben a perben a váltón alapuló követelést az alperes ellenében, mint a váltónak forgatmány utján igazolt birtokosa, a saját nevében ugyan, de a fizetést nála teljesítő kibocsátó javára érvényesiti, alperes mint elfogadó, a váltóhitelezővel a kibocsátó részéről teljesített fizetés tényéből egymagából, a váltókövetelésnek ő ellenében való érvényesítése ellen kifogást nem emelhet. A kibocsátó a saját fizetési kötelezettségének tesz eleget akkor, a mikor a váltó alapján a váltóhitelezőnél fizetést teljesít ; és miután az elfogadó a kibocsátó irányában a váltótörvény 23. §-a szerint kötelezettségben áll, az elfogadónak a váltón alapuló fizetési kötelezettségét nem szünteti meg a kibocsátó részéről teljesített fizetés, kivételével annak az esetnek, a mikor a fizetés kifejezetten ebből a czélból, az elfogadó érdekében is teljesittett. (Curia 1893 január 13-án 10/1892. sz. a.) 219. A teljes vezetéknévnek a váltóra való irása nélkül — H. Miksa — váltói kötelezettség nem vállalható.* A m. kir. Curia: A másodbirósági Ítéletnek megváltoztatása mellett másodrendű alperesre nézve az elsőbirósági ítéletet kellett helybenhagyni, mert a V. T. 21. §-a szerint a váltóelfogadási nyilatkozatnak az elfogadó által aláírva, vagy az elfogadó nevének vagy czégének a váltó előlapjára kell írva lenni és a V. T. 105. §-ában szabályozott váltójogi felelősséget is csak az állítólagos meghatalmazott aláírása, vagyis nevének a váltónyilatkozat alá jegyzése állapítja meg, ily aláírásnak azonban a váltón előforduló »Miksa H.«, mely alperesnek éppen vezetéknevét nem foglalja magában, nem tekinthető, miért is az alperes H. Miksa ellenében váltókötelzeettséget nem állapit. (1887 deczember 16-án 973/1887. sz. a.) 220. A váltó elfogadásának érvényessége nem feltételeztetik attól, hogy az a váltó kiállításának helyén és napján eszközöltetett legyen. (Curia 1885. deczember 15-én 878. sz. a.) 221. Az intézvényezettül megnevezett a váltó hátára is joghatályosan vezetheti elfogadói nyilatkozatát. A kir. törvényszék: Nem volt figyelembe vehető F. J.-né I-ső r. alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti váltók hátán levő nyilatkozatok, még ha valódiak is, nem elfogadói, hanem forgatói nyilatkozatok s minthogy óvás nem vétetett fel, ő e váltói kötelezettség alul szabadult. A V. T. 21. § a ugyanis az elfogadás érvényéhez csak azt kívánja meg, hogy a váltóra vezettessék. — A váltótörvénynek * Lásd a 205. számú határozatot.