Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 171 második köznapon délután 5 órán túl), ez esetben felperes tartozik bizonyitani, hogy már a 102. §-ban megjelölt délután 5 órán túl, tehát oly időben jutott a váltó birtokába, a melyben már a V. T. 14. §-a értelmében utóforgatmányossá válik. (Curia 1896 deczember 1-én 1530/1895. sz. a.) 486. Az óvás alól nem mentésit az a körülmény, hogy a telepes a váltóbirtokos közkereseti társaságnak egyik tagja. A kir. Ítélőtábla: Alperesnek a V. T. 43. §-ára alapitott kifogása folytán felperest keresetével el kellett utasitani, mert a váltó telepitve van, s telepesként a váltó birtokosa Max M. R. & Comp. közkereseti társaságtól különböző személy, t. i. R. Miksa M. van megnevezve. Minthogy pedig felperes a váltót a telepesnél nem óvatoltatta: a hivatkozott törvényszakasz értelmében alperes mint elfogadó elleni váltókereseti jogát elvesztette, nem tevén különbséget a törvény alkalmazására nézve az a körülmény, hogy a telepes R. Miksa M. a váltóbirtokos közkereseti társaságnak tagja, minthogy a közkereseti társaság R. Miksa M. physikai személyétől különböző jogi személyt képez. A m. kir. Curia: Helybenhagyja, mert a közkereseti társaság mint önálló kereskedelmi czég a törvény egyes tagjaitól jogi értelemben különböző jogalanyt képez. (1890 deczember 22-én 808/1890. sz. a.) 487. A váltó a telepesnek a fizetés helyén kivül annak beleegyezésével sem mutatható be fizetés végett joghatályosan. A m. kir. Curia: A kereset alapjául szolgáló A. alatti váltón az intézvényesek lakhelyétől (Tovarisova) különböző fizetési hely (Torzsa) levén kijelölve, az telepitett váltó minőségével bir. (V. T. 24. §.). Nem forogván fenn a V. T. 44. §-nak második bekezdésében megjelölt esetek egyike sem, felperesnek visszkereseti joga a kibo csátó és forgató ellenében, valamint keresete is az elfogadó ellen, a váltónak a telepesnél a telep helyén való bemutatásától és ugyanotti óvás felvételétől feltételeztetik. (V. T. 43. §.); a B. alatti óvás azonban a visszkeieseti és kereseti jog megállapitására nem alkalmas ; a V. T. 43. § a szerint ugyanis a váltó a telepesnél, a jelen esetben tehát a torzsai takarékpénztár részvénytársaság igazgatójánál, mint ama jogi személy törvényes képviselőjénél, lett volna bemutatandó, az óvás szerint pedig a bemutatás az óvatoló közjegyzőnél igazgatói megbizással jelentkező takarékpénztári megbizottnál történt, a nélkül, hogy az óvási okmányba ama személyeknek csak neve is a V. T. 99. §. 2. pontjának megfelelőleg felvétetett és abban az állítólagos azon megbizás alakja és tartalma felemlitve volna, a váltónak ily képpeni bemutatása a törvény fenn idézett rendeletének megfelelően történtnek nem tekinthető. De nem tekinthető a váltónak fizetés végetti bemutatása és az óvás felvétele törvényesnek azért sem, mert az nem, miként ezt a V. T. 43. § a rendeli — a fizetés helyén Torzsán, hanem az óvatoló közjegyző székhelyén Kulán történt. A fizetési