Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 169 477. A váltó kibocsátója, a ki a telepitett váltó megóvatolása előtt magához váltotta a telepes váltó birtokostól a váltót, és pedig az óvás felvételére rendelt határidőn belül, az elfogadó elleni kereseti jogának fentartása végett a váltót a beváltás után a telepesnél megóvatoltatni köteles. (Curia 1901 február 15 én 1031/1900. sz. a.) 478. Szükségbeli utalványozottnál nem szükséges a váltó megovatoltatása a visszkereseti jogok fenntartása végett. A m. kir. Curia: A kereseti váltón látható telepítés alatt előforduló az a kitétel »eventuell in Szabadka bei der OesterreichUngarische Bank« stb. nem telepest, hanem szükségbeli utalványt jelent; mert egyrészt két telephely vagy telepes megnevezése esetében a két telepes rendszerint az »és« illetve »vagy«, de nem az »esetleg« (eventuell) szóval kapcsoltatik össze és mert másrészt az idézett szavak nyelvtani értelmének, valamint a kereskedelmi, illetve váltóforgalomban általán elfogadott értelemnek megfelelően, ezen kifejezés helyesen csak akként magyarázható, hogy az szükségbeli utalványt jelent. Ily körülmények között pedig az elfogadó elleni váltókereseti jog fentartása végett nem volt szükséges a váltónak a szükségbeli utalványozottnál való bemutatás és a fizetés meg nem történtének óvással való igazolása, mert ennek elmulasztása a V. T. 61. § a értelmében csak a visszkeresetnek, de nem az elfogadó elleni váltókeresetnek elvesztését vonja maga után. (1899 június 22-én 596/1899. sz. a.) 479 A telepesnek magánnyilatkozata az óvás hiányát nem pótolhatja. Felperes az óvás kivételére rendelt határidőn (V. T. 41. §.) belül és pedig — a mivel a V. T. 41., 43. §-ok szerint nem tartozott — óvás nélkül váltván be, tekintve hogy a váltó telepitve van, a telepitett váltónak elfogadója pedig csak arra nézve vállal kötelezettséget, hogy a váltót a telepes által fogja lejáratkor kifizettetni, az elfogadó alperes elleni váltókereset fentartása tekintetéből a V. T. 43. § a értelmében felperes tartozott volna a váltót a telepesnél fizetés végett bemutatni és esetleg óvatoltatni. Miután pedig felperes ezt megtenni elmulasztotta, a telepesnek magánnyilatkozata pedig az óvás hiányát nem pótolhatja, felperes váltókeresetét az elfogadó alperes ellenében elvesztette (V. T. 43. §.), s igy alperes egyéb kifogásaira tekintet nélkül már ennélfogva a sommás végzés hatályon kivül helyezendő volt. (Curia 1895 január 9 én 887/1893. sz. a.) 480 A váltón a telepes törölve lévén, a felperesnek nem elég tagadnia, hogy a telepítés a váltó elfogadásakor már a váltón lett volna, hanem bizonyítani tartozott volna azt, hogy a telepes kijelölése később megállapodásellenesen történt, s ha ekként a törléssel a váltónak eredeti tartalma állíttatott helyre. Minthogy pedig felperes ezt nem bizonyitotta, kétségtelen, hogy felperes váltókereseti jogának fentartása végett a V. T. 43. §. értelmében óvás