Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 99 megállapodást nem bizonyítja, még az esetben sem, ha alperes ezen értesítés ellen kifogást nem emelt. A kir. tábla: Helybenhagyja; mert az alperes tagadásával szem­ben a felperes tartozott volna azt az állítását bebizonyítani, hogy a váltó elfogadásakor az még telepitve nem lévén, az alperes mint elfogadó ellenében óvásra nem volt szükség; minthogy pedig ezt csak egy tanúval, a váltó kibocsátójával kivánta igazolni, a kinek vallomását azonban, mint e ténykörülményről közvetlen tudomással nem biró fél, pótesküjével ki nem egészítheti: ennélfogva elfogadandó volt, hogy a váltón kitörült eredeti, vagyis első telepítés, kitörletlenül a váltó elfogadásakor már reá volt vezetve és így alperes mint elfo­gadó a váltó ily tartalma mellett vállalt felelősséget, a mely esetben pedig vele szemben az eredeti telepítés szerint teljesített óvásra lett Tolna szükség. A m. kir. Curia: Helybenhagyja. (1897 márczius 10-én 910/1896.) 283. A váltóra eredetileg vezetett telepesnek törlése és egy más telepes megnevezése esetében, az ezen utóbbi telepesnél felvett óvás joghatálytalan s a váltói jogok fentartására nem alkalmas. A kir. ítélőtábla: Bizonyítva lévén, hogy a peresített váltó eredetileg »Budapesten L. et P.« czégnél volt telepitve; ez a tele­pítés töröltetett s utána »N. J. urnái Siklóson« telepítés íratott a váltóra és hogy e szerint e váltón a telepítés utólagosan a kibocsátó hozzájárulása nélkül és igy jogellenesen lett törölve, ekként a váltó eredeti tartalmának meghamisítása forogván fenn, kétségtelen, hogy elsőrendű alperesre, mint kibocsátóra nézve csak az a tartalom jöhet tekintetbe, a milyennel ő a váltót kibocsátotta; minthogy pedig a váltó annak eredeti tartalma szerint a v. t. 43. §-a értel­mében a telep helyén a telepesnél lett volna fizetés végett bemuta­tandó és megóvatolandó, felperes azonban a váltót nem Budapesten L. és P. czégnél, hanem Siklóson N. J.-nek mutatta be és ott vétette fel az óvást is — mindezeknél fogva az óvás hatálytalan stb. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1899 október 5-én 735/1899. sz. a.) 284. A váltón két telepes lévén megjelölve, az óvás mind­kettőnél veendő fel, még abban az esetben is, ha az egyik telepest a váltóbirtokos önkényüleg a kibocsátó tudta s beleegyezése nélkül vezette a váltóra és ezt bizonyítja is, — mert saját jogtalan tényé­ből, t. i. az utólagos jogellenes telepítésből, a váltóbirtokos nem származtathat az óvás mentesítésére a maga részére jogot; — és mert a váltó tartalma szerint lévén elbírálandó, addig, mig ez a jogellenes telephely kitörölve nincs, a váltóból eredő jogok fentar­tására szükséges váltócselekmények is annak tartalmához alkalma­zandók ; a váltóbirtokost megillető az a jog azonban, hogy az általa utólag a váltóra vezetett telepest törölje, csak ugy szolgálhat javára, 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom