Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

100 Az idegen váltóról. ha a törlés esetében a váltóadós kifogásával szemben egyúttal azt is bizonyitja, hogy a törölt telepes a váltó kiállításakor a váltón még rajta nem volt, hanem később vezettetett reá, mert ennek bizonyitása nélkül a váltó annak tartalma szerint lévén elbirálandó, az a jogi vélelem áll fenn, hogy a váltón a törölt telepes is már eredetileg meg volt. (Curia 1896 október 13-án 1241/1895. sz. a.) 285. Ha több telepes van a váltón, az mindegyiknél mutatandó be fizetés végett. A m. kir. Curia: A kereseti A. alatt telepitett váltó ekként lévén telepitve: »fizetendő Budapesten a magy. orsz. közp. takarékpénztárnál vagy a b. m. hitelbanknál Miskolczon«, kétségtelen, hogy a V. T. 43. §. értelmében, a mennyiben a 44. §. 2. bekezdésében érintett kivételes eset fenn nem forogna, a váltófizetés végett mindkét telepesnek mindkét telep helyén bemutatandó és ugyanott mindkét helyen veendő fel az óvás is, ha a fizetés nem teljesíttetett, minthogy különben a váltóbirtokos az elfogadó elleni váltókeresetét is elveszti. A váltó, illetőleg óváslevél tartalmából, de a feleknek e részben egyező előadásából is kétségtelen, hogy a váltónak lejártakor, illetőleg az óvás felvételére rendelt határidőben birtokosa a váltót óvatoltató borsod-miskolczi hitelbank (a II. sorban megnevezett telepes) volt, ennél tehát, a hivatkozott 44. §. értelmében az elfogadó elleni váltókereset fentartására óvás felvétele nem volt szükséges, ellenben az 1-ső helyen nevezett telepesnél, a magy. orsz. közp. takarékpénztárnál az óvás felvétele s az annak elmulasztásával járó emiitett joghátrány csak akkor lett volna elkerülhető, ha felperes a váltó tartalmával és alperes határozott tagadásával szemben azt az állitását bizonyitotta volna, hogy a váltóra első sorban vezetett telepités tévedésből Íratott a váltóra akkor, a midőn az a b. m. hitelbank birtokába visszakerült, minélfogva ez a telepités, mint tévedésen alapuló egyoldalú puszta tény tekinteten kivül hagyandó, illetőleg az annak utólagos törlése után nem létezőnek tekintendő. Ezt az állitását azonban felperes nemcsak nem bizonyitotta, de sőt kihallgatott tanuknak vallomásából az tűnik ki, hogy a szóban lévő első telepités nem tévedésből, hanem szándékosan azon czélzattal Íratott a váltóra, hogy a váltó a magy. orsz. közp. takarékpénztárnál visszleszámitolási czélokra a leszámitoló b. m. hitelbank által használtathassék. (1894 május 8-án 315/1894. sz. a.) 28(5. Több telepes is nevezhető ugyan a váltón, de az „esetleg" szócskával összekötött második fizetési személy szükségben utalványozottnak tekintendő. A kir. törvényszék: A kereseti váltón Budapest, tehát az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely van megjelölve s ez után a váltón a következő kitétel foglaltatik: »beim Aussteller, im Falle bei der ungarischen Escompte und Wechslerbank«. Felperes tagadta, hogy a magyar leszámitoló és pénzváltóbank telepes volna. A kir. törvényszék telepesnek a kibocsátót tekintette, mert a váltón