Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 81 egy uj, ez utóbbitól alakilag független kötelmet létesit, mely mint ilyen egyéb jogi sajátságai mellett önálló elévülés tárgyát képezi; s tekintve, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 23. §-a az itéletileg megállapított igény elévülésére nézve különleges szabályokat állit fel s kimondja, hogy a végrehajtási jog a kereseti követelés aminőségére és jogczimére« való tekintet nélkül az Ítélet jogerőre emelkedésétől számitott és semmi körülmények által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül el; tekintve végül, hogy a végrehajtási törvénynek ezt az intézkedését az 1883 : XXV. törvényczikk nem változtatta meg; mindezeknél fogva nem szenved kétséget, hogy az 1883: XXV t.-cz. 19. §-áb an megállapított rövidebb elévülési idő a biróilag mecitélt kamatokra nem alkalmazható. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi április 19-én hozott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon év június hó 7-én tartott teljes ülésben. 63. szám. Az egyházaknak ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 : LV., LVX., 1647 : XVII. és 1715: XVI. törvényczikkek hatályban vannak-e még? és ha igen, kiterjed-e azoknak hatálya az önkormányzati joggal (autonómiával) biró egyházakra? (3943/1894. polg. számhoz.) Határozat. Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 : LV. és LXV., az 1647 XVII. s az 1715: XVI. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi [részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész 1. czimének 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. Indokok: Az 1647 : XVII. törvényczikk jóváhagyta I. Lajosnak 1351. évben II. András törvényének megerősitése alkalmával hozott törvényét, mely szerint világi birtokoknak egyháziak részére elidegenítése megtiltatott s ezzel kapcsolatosan megujittatott az 1498 : LV. törvényczikk, miből nyilvánvaló, hogy a holtkézről szóló tiltó törvények rendelete I. Lajos 1351. évi, II. András 1222. évi aranybulláját megerősitő végzeménye záradékának, az ősiségi intézmény alapját képező 11. §-ára vezetendő vissza. A holtkézi törvényeknek az ősiségi intézménynyel közös forrásból eredete e törvényeknek s intézménynek szoros összefüggésére mutat; annálfogva nem szenved kétséget, hogy az emiitett törvények az ősiségi intézménynek védelmére és megerősítésére szolgáltak. De hogy a holtkézről alkotott törvényeknek főczélja az ősiségi intézménynek s a korona háramlási jogának védelme volt, bizonyítja az 1542 : XXXIII. törvényczikk is, melylyel a királyi és a Grecsák : Magyar Döntvénytár. I.