Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

74 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. jogot — e czélra állította fel a 3. pontban az oly hitelező terhére,, ki a csőd küszöbén szerez zálogjogot a rosszhiszeműség vélelmét; a 2. pont szerint különben a tömeggondnokot, mint támadót terhelő bizonyitási kötelességet a 3. pontban e miatt báritotta át a megtámadott hitelezőre — már pedig, ha a zálogszerzésnek itt kérdésben forgó neme a csődtörvény 27. §. 3. pontja alá nem lenne vonható, akkor az oly hitelező, ki a fizetések megszüntetését közvetlenül megelőző utolsó napon, mikor a törvény által felállított vélelem szerint tudnia kellett, hogy a közadós fizetéseit megszüntette és ekkor is csupán követelése lejárta tény énéi fogva szerez zálogjogot, nyilván valólag előnyösebb helyzetben lenne, mint azon hitelező, ki már hónapokkal előbb és pedig jogérvényes birói Ítélet alapján, és kielégítési végrehajtást rendelő végzésnél fogva szerzett zálogjogot: a kir. Curia polgári szakosztályának teljes ülése a bevezetésben foglalt elvi kérdést a fent kitett értelemben tartotta megoldandónak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályának 1892. évi október hó 7-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 28-án tartott teljes ülésben. 57. szám. Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles viselni, van-e joga a haszonbérbe adónak az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtéritését követelni, és ha van, ezen jogát a haszonbérbeadó a szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesitheti-e ? (A 6467/1893. polg. számhoz.) Határozat. Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles viselni, a haszonbérbeadónak joga van az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtéritését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszonbérbeadó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesítheti. Indokok: Az 1875. évi XXII. t.-cz. 1. §. 3. pontja szerint a királyi kisebb haszonvételekből származó jövedelem járadékadóval van megadóztatva s ennélfogva, ha valamely kisebb királyi haszonvételi jog, illetve az 1888. évi XXXVI. t. cz. életbelépte előtt italmérési jog a haszonbérlet tárgya és a haszonbérlő a haszonbéri szerződésben kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a haszonbérbe adott jog után járó adót ő fizeti, a szerződés szavainak nyelvtani értelménél és a szerződő feleknek a szóban forgó kikötés czéljából