Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 71 vezetett végrehajtás által az ingatlanra vagy ennek valamely részére vonatkozó dologi jogaikban sértve érzik, kivételével csupán a 156., 161., 162. és 163. §-okban külön szabályozott eseteknek. Abból, hogy a fentidézett törvény 168. §-a dologi jogokat emlit egyáltalában nem következtethető, hogy e szakasz czélja kizárólag a telekkönyvileg bejegyzett jogok megóvása lenne. Ugyanis a nyilvánkönyvi jogokkal biró egyének jogaik megóvására az 1881. évi XL. törvényczikkben engedett rendes jogorvoslattal élhetnek s ezen felül a 156., 161., 162. és 163. §§. külön is gondoskodnak a nyilvánkönyvileg kitüntetett dologi jogok megvédéséről. A 168. §-nak tehát nem lehet más értelme és czélja, mint épen az, hogy az abban engedett kereset utján oly jogok is megóvhatok legyenek a végrehajtatóval szemben, a melyeket az anyagi törvények érvényeseknek elismernek, habár telekkönyvi bejegyeztetésük elmulasztatott is. A telekkönyvi rendszerrel kapcsolatos anyagi törvényeink pedig csak a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogokat védik, megengedik azonban a nyilvánkönyvi jogosulttal szemben is a rosszhiszeműség bizonyitását és ennek esetében a nyilvánkönyvön kivül szerzett jogok érvényesítését. Nem indokolható tehát anyagi jogrendszerünk szempontjából sem, hogy a telekkönyvön kivül jogot szerzett egyén a végrehajtatóval szemben a rosszhiszeműség bizonyításának lehetőségétől elzárassék. Hogy pedig az 1881. évi XL. t. cz. 168. § a által engedett kereseti jog a jóhiszemű végrehajtató jogainak meghiúsítására, a végrehajtás folyamának jogosulatlan megakasztására felhasználható ne legyen : erre nézve kellő biztositékot nyújt ugyanezen szakasz harmadik bekezdése, mely csak abban az esetben engedi meg az árverés felfüggesztését, ha a felperes igényének alaposságát már a keresetben vagy a tárgyalás folyamán hitelt érdemlően kimutatta s ez esetben is feljogosítja a biróságot, hogy az árverés felfüggesztését megfelelő biz tositék letételéhez köthesse. A törvényes alapot nélkülöző kereset tehát az árverés megtartását nem akadályozhatja s ennélfogva a végrehajtató jogaival szemben hatálylyal nem bir. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1892. évi április hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 7-én tartott teljes ülésben. 56. szám. Megtámadható-e az 1881. évi XVII. t.-cz. (csődtörvény) 27. § ának 3-ik pontja alapján, a lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881 : XVII. t.-czikk 27. §-ának 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidőn belől szereztetett? (8807/1891. polg. számhoz.) Határozat. Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt