Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

70 A Cáriának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján bozott teljes ülési határozatai. szűnik, esetleg a törvényes elválás bekövetkeztéig, magánál tartani, a rendelkezési jog a gyámhatóságot illeti. A gyámhatóság e rendelkezési jogából, a dolog természeténél fogva önként következik, hogy annak megbirálása is, hogy a szülők közt bármikor, tehát a gyermek születése előtt is létrejött szerződés megfelel e a kiskorú gyermek érdekének s ebből folyólag van-e vagy nincs intézkedésre szükség: mint a kiskorú gyermek ideiglenes elhelyezése tárgyában teendő intézkedéssel elválaszthatatlan kapcsolatban álló kérdés, szintén a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ha tehát a szülők szerződésileg meg is állapitották, hogy a házasságukból született kiskorú gyermeküket különválásuk esetében közülök, melyik lesz jogositva magánál tartani, a kiskorú gyermek ideiglenes elhelyezése kérdésében az emiitett szerződésből kifolyó jogok csakis a gyámhatóság előtt érvényesíthetők, mint a mely hatóság egyedül van hivatva az ideiglenes elhelyezés kérdésében intézkedni. Minthogy pedig az 1869 : IV. t.-cz. 1. §-a szerint a biróságok a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem avatkozhatnak; a gyám hatóság mint közigazgatási hatóság által törvényes hatáskörében elintézett ügy felett a biróság rendszerint nem határozhat. Ez általános szabály alól kivételt egyedül azok az esetek képeznek, melyekben a gyámhatóság határozatában meg nem nyugvó félnek a birósági út igénybevehetését a törvény világosan megengedi; a gyámhatóságnak az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a alapján tett intézkedései azonban ez esetek közé nem tartozván: annak kimondása, hogy a tartósan különválva élő szülők közül kiskorú gyermeküket, melyik van jogositva ideiglenesen magánál tartani, a biróság előtt épen nem, tehát szerződés teljesitése czimén sem követelhető. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1892. évi január hó 22-ik napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 12 ik napján tartott teljes ülésben. 55. szám. Oly harmadik személy, a ki valamely végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére tulajdonjogot szerzett, de azt a telekkönyvbe be nem jegyeztette, van-e jogositva a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresettel fellépni? (6966/1891. polg. számhoz.) Határozat. Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvvezett ingatlanra, vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a megengedi mindazon harmadik személyeknek a keresetindítást, kik magokat az ingatlanra