Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

66 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. Határozat. Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg működő külföldi kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet vagy ügynökséget állithatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek. Indokok; A kereskedelmi törvény 223. § ának utolsó pontja szerint a szövetkezet egyik faját a kölcsönös biztositások képezik, a 230. §. pedig a külföldi szövetkezeteknek, kivétel nélkül, tehát a kölcsönös biztositási vállalatoknak is, kifejezetten megengedi, hogy a magyar korona országaiban, saját czégük alatt fiókintézetet vagy ügynökséget felállíthatnak és üzletüket folytathatják. Egyéb rendelkezést a külföldi biztositó szövetkezetek tekintetében a kereskedelmi törvény kifejezetten nem tartalmaz, a menynyiben azokat a későbbi 461. §-ában sem emliti meg szó szerint, hol a külföldi biztositási részvénytársaságokat a 210., 211. §. követelményein felül, még a VII. czim határozatainak megtartására kötelezi. Azonban, ha a törvény erről kifejezetten nem rendelkezik is, nem szenvedhet kétséget, hogy a most emiitett hetedik czim határozatai a külföldi biztositási szövetkezetekre is kiterjednek. E czimnek sorban első szakasza (453. §.) ugyanis minden biztositási vállalatot egyaránt felkarol, a 459. §. pedig a tartozásoknak a mérlegben való kimutatását szabályozó első pontjában a szövetkezetek számára határozott utasitást tartalmaz. Hogy pedig a biztositási társaságokat terhelő ezek a rendszabályok nem szorítkozhatnak egyedül a belföldi szövetkezetekre, hanem a külföldi kölcsönös biztositó vállalatokra is alkalmazást találnak, szükségképen következik a nemzetközi jognak általában elismert abból az elvéből, hogy más állam honosai a hazai polgárok irányában kiváltságos állásba nem helyezhetők s ehhez képest a legtágasb viszonosság esetében és értelmében sem élvezhetnek nagyobb jogokat, mint a minőkkel azon ország polgárai birnak, a melyben saját honosságuk fentartása mellett üzletet alapitani kivánnak. Ezekkel szemben nem tartalmaz semmi ujat a fentemiitett 461. §-nak az a rendelkezése, hogy a biztositási részvénytársaságok magukat a VII. czim határozatainak is alávetni tartoznak ; mert a fennebbiek szerint e kötelesség a külföldi biztositási vállalatokat különbség nélkül, következőleg a részvénytársaságokat ép ugy, mint a szövetkezeteket és a biztosításokkal foglalkozó egyes vállalkozókat, amúgy is terhelné. Abból tehát, hogy e fölösleges külön rendelkezés csak a külföldi biztositási részvénytársaságok megemlítésére szoritkozik, a külföldi biztositási szövetkezetekre vonatkozólag sem az az előny le nem vonható, hogy azok a VII. czim követelményeinek teljesitése nélkül is, Magyarországban működhetnek, sem az nem következtethető, hogy a 461. §. az által, hogy a külföldi biztositó szövetkezeteket is fel nem emliti, azokat implicite az országban való működéstől kizárni akarta volna.